Skip to main content

(f. t.) [Fényi Tibor]

(f. t.) [Fényi Tibor]: Tűzszünet


Áprilisban tűzszünet volt Boszniában. Az alábbiakban a magyar sajtóból készített összeállításban mutatjuk be, mi is történik Szarajevóban akkor, amikor tűzszünet van.

április 1.: A múlt hónap végére 40 000-re nőtt a térségben állomásozó kéksisakosok száma. A legnagyobb kontingenst, 4600 katonát a franciák adják. Az elmúlt egy évben 136 ENSZ-békefenntartó vesztette életét, és több ezer sebesült meg.

április 3.: Londonban meghalt Irma Hadzimuratovic, az a hétéves kislány, aki az 1993-as szarajevói piac elleni aknatámadásban sérült meg, s azóta Angliában gyógykezeltek.




(f. t.) [Fényi Tibor]: Miért pont Szlovénia?

Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia


Horvátország és Szlovénia egy napon jelentette be kiválását Jugoszláviából, a szövetségi hadsereg azonban fegyveres támadást csak Szlovénia ellen indított. Az elmúlt napokban egyértelművé vált az a szerepmegosztás, hogy Ljubljana ellen a Jugoszláv Néphadsereg reguláris egységei támadnak, míg Horvátország egyes részei ellen a szerb nacionalista fegyveres egységek lépnek fel. Hogy miért? Bizonyára szerepet játszik ebben a két ország mérete, de elsősorban nemzetiségi összetétele.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon