Skip to main content

dr. Török Ernő

dr. Török Ernő: Szemétmaffia


A kommunális és veszélyes hulladékok kezelése világszerte jelentős üzlet. Magyarországon a kétféle hulladéktípusból összesen mintegy 12 millió tonna képződik évente. Különösen a kb. 5-6 millió tonna veszélyes hulladék kezelése, vagyis gyűjtése, előkezelése, ártalmatlanítása vagy hasznosítása eredményezhet komoly profitot.

Hulladékjog és visszaélés

Hazánkban a végleges kezelés jogi feltételét a 27/1992. (I. 30.) Korm. rendelet teremtette meg, ami rögzítette az ártalmatlanítás és a hasznosítás fogalmát.




dr. Török Ernő: Energia szénből, olajból – nem, köszönöm


Amikor az energetikai beruházások kívánatos irányáról döntünk, világosan látnunk kell, hogy hazánk az egy főre jutó háztartási villamosenergia-fogyasztás tekintetében messze elmarad a fejlett országoktól. A tőkés országok közül hozzánk hasonlóan kevés energiát fogyasztó országok – Olaszország, Spanyolország, Portugália – valamennyien déli fekvésű országok, amelyeknek éghajlati viszonyai magyarázzák a kis fogyasztást. A skandináv országokban az egy főre jutó háztartási villamosenergia-fogyasztás 5-10-szerese ezen országoknak és a miénknek.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon