A bolognai Il Regno folyóirat ez évi június 15-i szám 347. oldalán olvashatjuk az alábbiakat, amit ápr. 27-én Egerben nyilatkozott.
„Strazzari (a szerkesztő): Térjünk át a kényes kérdésre, amely aggasztja a magyar hierarchiát: a Bulányi-ügyre. Megváltozott-e a püspökök magatartása a bulányista közösséggel szemben?
Seregély: Nem, mert Bulányi atyának rendeznie kell számláját a Hittani Kongregációval. Nincs más út: harmóniába kell kerülnie a Szentszékkel.
„Főtisztelendő Bíboros, Prímás, Érsek Úr!
Március 2-án délután hozzám eljutott táviratában március 3-ára, ill. a március 5-én délután megkapott helynöki levél által március 5-ére vagy 6-ára megbeszélésre hívott Bíboros Úr. Sajnálatosan nemcsak azért voltak alkalmatlanok ezek az azonnali jellegű időpontok, mert napjaim egy hónapra előre rendre betáblázottak, és az utolsó pillanatban kényszerültem volna lemondani kötelezettségeimet, hanem egyéb okok miatt is. Nagy gonddal elkészített Válaszaimra a legutóbbi találkozó során minősíthetetlen minősítést kaptam.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 13 hét
10 év 39 hét
10 év 42 hét
10 év 42 hét
10 év 44 hét
10 év 44 hét
10 év 44 hét
10 év 46 hét
10 év 47 hét
10 év 47 hét