Skip to main content

Bodor Pál

Bodor Pál: Szállás és megszállás

Részletek egy befejezhetetlen emlékezésből


Hetvenes évek. Borzos nyár, dühös felhők, póréhagymaillat. Bukarest. Este kilenc. Csöngetnek. Két szakadt, de láthatólag nyugati srác az ajtóban. Zömök-szőke, jóindulatúan pufók az egyik, a neve Singer, Düsseldorf közelében él, kertész. Haverja, a vékonydongájú, magasabb a Scotch ragasztógyárban dolgozik, ugyanott.

Vendégeim Törökországba autóznak. Alpár küldte őket: aludni hozzám. Azzal, hogy nálam nyugodtan, biztosan... Piha!

A Román Rádió és Televízió Nemzetiségi Műsorainak főszerkesztője vagyok ekkor.




Bodor Pál: A Kriterion évei

avagy hogy jelenhetett meg 1970-ben Kallós Zoltán csángó balladáskönyve Romániában?


A romániai magyar szellemi élet meghatározó eseménye volt a Kriterion Könyvkiadó megteremtése. Születése körülményeiről, a csehszlovákiai eseményekhez fűződő ceausescui taktika megkövetelte helyzet ügyes kiaknázásáról már szó volt. Ismerik tehát azt a tizenkét órás, 1968 nyarán lezajlott „magyar vitát” Ceausescuval, amikor is a vezér a kisebbség felé is igyekezett valamelyest biztosítani a hátát, és némi engedményekre kényszerült. Ekkor „alkudtuk ki” a legkevésbé esélyesnek gondolt reményünk, az önálló nemzetiségi kiadó, a Kriterion megteremtését. 20.

Bodor Pál: Miért Ceausescu?


A marosvásárhelyi Simó Gyula, Magyarország későbbi római nagykövete a harmincas évek végén egyszerre ült Ceausescuval Doftanán. (Rövidesen az ’56-os Dudás József is odakerült: Simó utóda volt a Temes tartományi illegális RKP-bizottság élén. Árulónak tartották, a „baloldali kollektíva” nem állt szóba vele a börtönben. Az erdélyi F., aki Dudással a II.

Bodor Pál: Ismeretlen vallomás Kurkó Gyárfásról


Kurkó letartóztatását kamasz fejjel (mámoros kommunistaként), döbbenten vettem tudomásul, eszembe se jutott, hogy ez politikai gyilkosság. Kurkó önművelt kommunista munkás volt, ellenfele Márton Áron püspöknek, az erdélyi magyarság ugyancsak letartóztatott katolikus vezéregyéniségének. (Évtizedek múltán tudtam meg, hogy mindketten csíkszentdomokosiak, s Márton Áron édesanyja Kurkó lány.) Kurkó kapta a súlyosabb (életfogytiglani) ítéletet. Csak az 1964-es taktikai amnesztia szabadította ki, s megtudtam: az idő jó részét magánzárkában töltötte s megőrült.

Bodor Pál: Volt egyszer egy Magyar Nemzet…

Kiegészítő vallomástöredék Murányi Gábor könyvéhez (I.)


Murányi Gábor megrázó sajtókrónikája (Volt egyszer egy Magyar Nemzet, Héttorony Kiadó) jelentőségében messze meghaladja egy lap privatizációs története-traumája föltárását. Tán benne rejlik 1989-91 hatalomtörténeti folyamatainak fő tolvajkulcsa. Meglepően sok zárat nyit.

Mielőtt (ismertetés helyett) kiegészítő vallomásomat megteszem, előrebocsátom:

1.




Bodor Pál: Volt egyszer egy Magyar Nemzet…

Kiegészítő vallomástöredék Murányi Gábor könyvéhez (II.)


…Murányi könyvéből nem derül ki, hogy hosszan tárgyaltam László Balázs kormányszóvivővel is. Aki kifejtette, hogy szerinte Antall József oly szilárd a Magyar Nemzetet illető koncepciójában, és azt némely tanácsadója oly következetesen tovább szilárdítja, hogy ő abban aligha ingathatja meg miniszterelnökét; ám megkísérli…

Miközben László Balázzsal zajlott beszélgetésünk a Parlament épületében – tőlünk néhány tucat méternyire robbant a „Jeszenszky-bomba”.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon