Bazsányi Sándor: A mi Los Angelesünk?

„…Mintha valami egzisztenciális szakadék nyílnék meg előttem…” – szól Bret Easton Ellis frappánsan lényegre törő indoklása arról, vajon miért is követi el Amerikai psycho című regényének hőse, a skatulyából előhúzott Wall Street-i yuppie visszataszító és körülményes kéjgyilkosságait. Ám a rafinált masinériához – luxuséttermek, divatos ruhaneműk, kurrens fogyasztási cikkek és ördögi perverziók kényes arány-érzékkel komponált együtteséhez – mérten némileg szájbarágós a magyarázat: az egzisztenciális kiüresedés generáleszméje.

• Tovább

Bazsányi Sándor: Szenvedélyek igaz rajza

Turgenyev regénye az élet ritka és erős pillanatairól, az emberi szív kisimíthatatlan redőinek bonyodalmairól szól.

• Tovább

Bazsányi Sándor: A szenvedő, a flegma és a bősz

A XIX. század utolsó, az 1867-es kiegyezést követő negyedének három magyar regényét olvashatjuk együtt A magyar próza klasszikusai sorozatának e kötetéhen. Nehéz feladat lehet kiválasztani egy bizonyos korszak három reprezentáns művét (ami nem feltétlenül értékítélet kell legyen, hanem valamely határozott, felismerhető szempont érvényesítése), ám azt hiszem, hogy ez alkalommal a szerkesztő dicséretesen járt el.

• Tovább

Bazsányi Sándor: Az út? Az igazság?…

Egy francia irodalmár az önéletrajzi regényekről értekezvén azt az állítást kockáztatja meg, miszerint a regény fikcionális világa azért bír el több őszinteséget, mert tágabb teret tud biztosítani egy lélek minél szabadabb kibontakozásának.

• Tovább

Bazsányi Sándor: Crown going

• Tovább

Bazsányi Sándor: Átjárások

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

• Tovább

Bazsányi Sándor: Irónia – működésben

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

• Tovább

Bazsányi Sándor: Északi kagylózúgás

Két furcsa – és nem túl eredeti – meseféleség közé zárva, mintegy azok óvó kagylókelyhében leljük a lényeget. Mely lényeg viszont nem egy, mint a tengeri gyöngykagylók többségénél, hanem három: a Babette lakomája, a Viharok és A halhatatlan történet; mely Karen Blixen-elbeszélések közül kettőből még játékfilmet is forgattak, az elsőből Oscar-díjasat, a harmadikból viszont Orson Welles-eset (ezúttal ökonomikusan és örömmel megfeledkezve sokak vélhető kedvencéről, a Távol Afrikától című, olyan-amilyen – kár, hogy olyan, amilyen – életrajzi filmről).

• Tovább

Bazsányi Sándor: Agyleves

• Tovább

Bazsányi Sándor: Sivatagi atyafi

Jürgen Habermas, a vegytiszta társadalmi kommunikáció utópiájának tiszteletre méltó elkötelezettje egy ízben emlékezetesen megfeddi Jacques Derridát, a vegytiszta beszéd- vagy írásaktus kommunikációs ideájának engesztelhetetlen bírálóját: a francia gondolkodó szerinte elmaszatolja a filozófia alapvető kérdéseit, úgy méghozzá, hogy átúsztatja a filozófiát az irodalomba. Stíluskérdéssé, privátbolondériává silányítja a filozófiát.

• Tovább