Skip to main content

Bakó Dorottya

Bakó Dorottya: Trident mindenáron

A Krisztus-ábrázolás hagyománya és Mel Gibson Passiója


Ne csinálj magadnak faragott képet! – Mózes kőtábláján másodikként állt a parancs – megelőzve az ölés és lopás tilalmát –, melyet követve a zsidók soha nem ábrázolták Istent. Hasznos parancs volt, mert ennek következtében a kánaánita népek közé ékelődött zsidóság vallásgyakorlata látványosan különbözött szomszédaiétól. A tilalom azonban akkor is fennmaradt, amikor eltűntek a bálványimádó keleti kultuszok, s amikor a mózesi előírások legtöbbjét már a vallástörténet lomtárába lökték a hívők.

Bakó Dorottya: „Ti vagytok a föld sója”

1648. november 26-án X. Ince pápa kiadta Zelo domus Dei kezdetű bulláját, melyben érvénytelennek nyilvánította a vesztfáliai béke megállapodásait. A béke, melyen ekkor még alig száradt meg a tinta, a harmincéves háborút zárta le, azt a pusztítást, melyben Németország hatalmas vidékei váltak a földdel egyenlővé, és lakossága megtizedelődött a harcokban, éhínségekben, járványokban. Nem ez volt az első kísérlet arra, hogy fegyverrel töröljék el a protestantizmust a föld színéről, de ugyanúgy, ahogy közel száz évvel korábban, ez a próbálkozás is kudarcba fulladt – a békeszerződés 7. pontja kimondja a katolikus, evangélikus és református vallás egyenjogúságát.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon