Skip to main content

Babarczy Eszter

Babarczy Eszter: „Panaszbizottság voltaképpen nincs”


Ez év márciusáig Ön volt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottságának soros elnöke. Mire jó a panaszbizottság? Mi a feladata?

Valóban, háromhavonta más-más panaszbizottsági tag látja el az ügyrendből eredő elnöki feladatokat: nekem márciusban járt le. A panaszbizottságnak pedig lényegileg egyeden feladata a kiegyensúlyozottság védelme. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a törvényből következően tulajdonképpen panaszbizottság nincs is. Deklarálva van ugyan, de valóságos testületként nem működik.


Babarczy Eszter: Elaljasultunk: minden hülyeség, minden hülyeség: elaljasultunk


Platón, mint köztudott, ki akarta tiltani a művészeteket a tökéletes Államból. A gondolat a maga elvontságában igen következetes. A tökéletes állam ugyanis attól tökéletes, hogy mindenki erényes benne, ez pedig nem mást jelent, mint hogy mindenki tudja a maga helyét és a maga dolgát.

Babarczy Eszter: A harmadik nemzedék


Van-e 1989-es nemzedék? Ez volt annak a nemzetközi konferenciának a témája, amelynek jóvoltából megnézhettem Velencét szeptemberi fényben. Mit tudtunk meg egymásról egymástól, önjelölt és ügybuzgó 1989-esek?

Babarczy Eszter: John Gray balladája


John Gray 1994-ben egy utószót biggyesztett 1986-os Liberalizmus című kis áttekintéséhez, amely most már a Tanulmány Kiadó jóvoltából hozzáférhető magyarul is. Az utószó mondanivalója az, hogy a liberalizmus passé, át kell hogy vegye helyét a korunk plurális, multikulturális, nacionális és vallási fundamentális problémáival szembenézni képes posztliberalizmus.

Babarczy Eszter, Kisbali László: „Nagyon szeretem a filozófia radikalitását – még ha veszélyes is”

Márkus Györggyel beszélget Babarczy Eszter és Kisbali László


A Viták és irányzatok a marxista filozófiában című cikke megjelenésekor, 1968-ban igen nagy port kavart. Hogyan látja ma ezt az írást?

Babarczy Eszter: „Szlovénia is másképp csinálta”

Szelényi Iván szociológust Babarczy Eszter kérdezi


Nemrég tartott előadásában, ami a kelet-európai baloldal sikeréről szólt, azzal magyarázta az MSZP sikerét, hogy 1990 és ’94 között sikerült szociáldemokrata image-t kialakítania önmagáról, még ha ez a párt ideológiáját kevéssé is érintette, így olyan választókat is sikerült megnyernie, akik a klasszikus nyugati demokráciákban szociáldemokrata választónak számítanak. Ezt a történetet Magyarországon sokan meglepőnek találták.

Babarczy Eszter: „Minden nyilvános szféra korrupt”

Tony Judttal beszélget Babarczy Eszter


Ön a háború utáni Európa történelmével és politikai eszmetörténetével foglalkozik, monográfiát írt a francia értelmiség politikai magatartásáról a háború után, s a nyolcvanas évek végétől több cikket is publikált a kelet-európai politikai áramlatokról, főként a demokratikus ellenzékek politizálásáról. Beszélhetünk-e ön szerint a kelet-európai változásokkal kapcsolatban valamiféle visszatérésről a civilizált főáramba egy fájdalmas, noha talán szükségszerű kitérő után?

Babarczy Eszter: A Sophia világa


Ha az első ötven oldal után jut az ember eszébe, hogy ettől a könyvtől remélik Norvégiában az irodalmi Nobel-díjat (állítólag), akkor szomorú és kultúrkritikus gondolatok ötlenek fel benne. De nincs egészen igaza. Sőt, minél tovább olvas, annál kevésbé lesz igaza, habár az irodalmi Nobel – már ha nagyon komolyan és szakmailag vesszük – talán mégiscsak aránytévesztésnek tűnik. A Sofie világa tisztes ismeretterjesztésként indul. Egy igen kellemesen összefogott és szakszerű középiskolai tankönyvbe igyekszik beleoltani némi regényes elemet.

Babarczy Eszter: A város és a filozófus

Könyvek négyszemközt


Nem hiszem, hogy különösképpen indokolnom kellene, miért fontos ma a politikai filozófia története, de azért megpróbálom. Egyszerűen: a politikai filozófia történetéből sokat tanulhat az ember. Egyrészt azért, mert a saját történetünk: olyan fogalmak története, amelyek rányomták bélyegüket a mai politikai intézményekre, érvrendszerekre és – utálom a szót – ideológiákra.

Babarczy Eszter: Az utolsó könyv

(Richard Rorty: Esetlegesség, irónia és szolidaritás, Jelenkor, 1994)


Hogyan képzelem el Richard Rortyt? Így: nagydarab, mosolygós férfi áll a nyelvfilozófia tanszék ajtajában, s könnyedén nekidőlve az ajtófélfának, széles kézmozdulatokkal magyaráz befelé, íróasztalaiknál ülő kollégáinak. A gesztus hevében – mert kifelé mutogat – néha maga is kitekint a folyosóra, a politikai filozófia tanszék irányába, s azon is túl, a folyosó vége felé, ahonnan az utca zajai szűrődnek be. A kép persze nem több látomásnál, de – hogy a végéről kezdjem a dolgot – valami végső tanulságot mégis elárul.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon