Skip to main content

ara-kovács

ara-kovács: Portrézók nyomorúsága

Tíz négyzetméter a Várban…


Zsoldos Péter: A portrézás lehetősége mindig is engedélyhez volt kötve. De az eljárás a polgárok, azaz a mi tudatlanságunkra alapozott machinációnak volt az eredménye. A dolog ugyanis jogilag sem akkor nem volt rendezve, és ma sincs. Így aztán nyugodtan kijelenthető: engedélyek számonkérése e tekintetben tulajdonképpen jogellenes. Mert a portrézás nem önreklámozás; ez utóbbinak konkrét szabályozása van, egy 1968-as kormányrendelet formájában, amely előírja, hogy ehhez közterület-foglalási engedély szükségeltetik.

Eddig az efféle engedélyeket, például a mi esetünkben, az I.


ara-kovács: Antonescu redivivus!


Bukarestben gyakoriak az „egyhangú állásfoglalások”. A legfelsőbb vezetés már az elmúlt évtizedekben is csak egyhangúan foglalt állást, e tiszteletre méltó hagyományról pedig, úgy látszik, Romániában ma sem óhajtanak lemondani. Azazhogy vannak bizonyos nyugtalanító jelek. A magyarok például az elmúlt héten nem voltak hajlandók részt venni a Ion Antonescu marsallt a haza hőseinek sorába visszaemelő parlamenti megemlékezésen.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon