Skip to main content

–s–y [Havas Fanny]

–s–y [Havas Fanny]: Kígyótojás

Film


„Minél hamarabb filmet akartam csinálni, mert meg akartam mutatni a világnak, hogy tudok. Csábított a Kígyótojás. Mindenki biztatott, és azt mondták, hogy nagyon jó a történet. A hosszú és fáradságos forgatás közben egyre csak azt hajtogattam magamban, hogy most csinálom a legjobb filmemet. Feszült voltam és indulatos, mivel belső védelmi mechanizmusom teljes erővel működésbe lépett. Az illúzió, hogy mesterművet csináltam, még a vágás és a keverés közben is makacsul tartotta magát. A komoly bukás fájdalmas beismerése jóval később következett be.

–s–y [Havas Fanny]: Rosencrantz és Guildenstern halott

Beszélgetés Máté Gáborral
Színház


Azon túl, hogy szereted ezt a darabot, mi motiválta, hogy megrendezd?

Amikor felújítottuk a Hamletet a Kamrában Kaszás Gergővel, és kezdett úgy igazán megszólalni a darab, ahogy ott ültem a próbán – éppen az volt egyébként is a kérdés, hogy mit rendezek majd jövőre – eszembe jutott, hogy a mai szűkös körülmények között milyen kézenfekvő lenne, ha már itt van ez a díszlet, itt van szinte minden, hogy megcsináljam a Rosencrantz és Guildensternt. De aztán persze nem egészen úgy történt, ahogy először kimondtam.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon