Skip to main content

–g

–g: Liszt, Bartók, Kocsis

Szeta-koncert Frankfurtban


A szorongást, a félelmet viszonylag könnyen meg lehetett szokni: aki belekerült a szamizdatkészítésbe, a „mozgalomba”, hamar rájött, hogy a „BM” lehallgatja, követi, zaklatja a demokratikus ellenzéket, de tartósan börtönbe zárni, komolyan bántalmazni nem bírnak vagy nem akarnak már senkit. A félelemnél sokkal rosszabb volt a tehetetlenség, a frusztráció, ha valami nem sikerült, ha valamit, ami már majdnem készen volt, az utolsó pillanatban felfedeztek, meghiúsítottak.

(Csertán Ákos), –g: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]


Tisztelt Szerkesztőség!

Nem szándékoztam Önöknek olvasói levelet írni a horvátországi fegyverbotrányról írott cikkeikről, mégis megteszem. Kende Péter ugyanis annyira jól rátapintott a lényegre, hogy ezzel az alábbiak megírására késztetett. Hiába, úgy tűnik, a távolság sokszor nagyobb rálátást biztosít, mint az események közvetlen szemlélése.

Egyetértek, mélységesen egyetértek azzal, hogy a kormány – vagy bizonyos tagjai – igen nagy hibát követtek el a fegyverbotránnyal, ezért jó lenne, ha a személyi konzekvenciákat is levonnák.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon