Skip to main content

– efhá – [F. Havas Gábor]

– efhá – [F. Havas Gábor]: Az ember megszakad a röhögéstől


A Népszabadság hétvégi állandó rovatában, a Hócipősarokban ezúttal (július 8.) Selmeczi Tibor csillogtatja humorát. Arról fantáziál, hogy miként köszöntenék születésnapján Torgyán Józsefet az FKGP-nek a rendkívüli választásokon aratott elsöprő győzelme után egy hónappal, új miniszterelnökként. Elképzeli, hogyan tudósítanák a népszerű pártvezért a feléje áradó szeretetről.

A torgyáni politikai stílust parodizáló mondatok sorába beékelődik egy Fidesznek szánt oldalvágás is, imigyen: „De ünnepelnek szövetségeseink is.


– efhá – [F. Havas Gábor]: Az idő rostája


Régi igazság, hogy az idő a legjobb ítélőbíró. Többek között a vitatott gazdaságpolitikai döntéseket illetően is.

A Magyar Hírlap február 22-i számában egy MTI-től átvett, az újságírói zavarkeltés szándékával tehát semmiképp sem vádolható, apró közlemény tudatja, hogy a vállalat egyik illetékese szerint értékesítési gondokkal küzd a magyar Suzuki. Todzsi osztályvezető az Aszahi Simbun című japán lapnak azt nyilatkozta, hogy ötvenezer gépkocsit (ennyi az 1995-re tervezett sorozatnagyság) lehetetlen Magyarországon eladni.


– efhá – [F. Havas Gábor]: Ezután nehezebb lesz nyugodtnak lenni

Beszélgetés a választási győzelem éjszakáján Kiss Gy. Csabával, az MDF szóvivőjével


– Az utóbbi időben, de különösen az első forduló után mintha egy kicsit idegesek lettetek volna. Most, hogy a vártnál nagyobb fölénnyel nyertetek, megnyugodtatok?

Kiss Gy. Csaba: Ezzel kapcsolatban csak azt szeretném mondani, hogy nem emlékszem arra, hogy az elmúlt két és fél, három hétben ideges lettem volna, és azt hiszem, az MDF sem volt ideges vagy nyugtalan. Amit mondtál, az feltétélezés, benyomás. Én mindig azt a jelszót szerettem a legjobban, hogy az MDF nyugodt erő, és azt hiszem, hogy eddig feltétlenül nyugodt volt a Demokrata Fórum.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon