Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2008. május, Évfolyam 13, Szám 5

Vers

Mesterházi Mónika: (Lea)

Kistotál

Szegő János: Megy Vuk?

Beszélő-beszélgetés

Tardos Károly: Ejtőernyőzés Kelet-Európában – Interjú Török Ádámmal

Török Ádám akadémikussal Tardos Károly beszélgetett a magyar gazdaságpolitikáról és a kelet-európai gazdaságfejlődésről

Folyamatos jelen

Krémer Balázs: Milyen út a munkához?

Vendégkönyv

Seres László: …különben lelőjük a kutyádat!

Szerbhorváth György: A hatos számú gomb (Kafka Pesten)

Játéktér

Polónyi István: Érintetlen sztálinikumok

Változatlanság az Akadémián

Pál Attila: Uralkodni mindhalálig

F. Havas Gábor: Kemény István 1925–2008

Befejezetlen múlt

Révész Sándor: A homo stalinicus halála

Roma-dosszié

Kovai Cecília: Az iskola és a család

Kizáró és megengedő viszonyok

Kultúra

Márton László: A regényhősnő mégsem tér haza – III. rész

Tandori Dezső: Anti-Godot

4 nett szó

Ambrus Judit - Erdős Virág - Németh Gábor: Levelek Erdős Virághoz és Németh Gáborhoz

Erdős Virág, Németh Gábor és Ambrus Judit levélváltása

Erdős Virág: Fejezetek a Mátyás-legendából

Németh Gábor: Két mondat a Sátánról

Szegő János: Eurüdiké s a fanta

Erdős Virág Eurüdiké című kötetéről

Keresztesi József: A képzelet iskolája

Németh Gábor A tejszínről című kötetéről

Bárány Tibor: A kritikus megteszi tétjeit

Keresztesi József Hamisopera című kötetéről

Kiss Noémi: Mondta Austerlitz, mondta Sebald

W. G. Sebald Austerlitz című kötetéről

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon