Skip to main content

Várostervezés

Bármilyen építési szándék igazolható

(Részlet egy parlament számára készült jelentésből, 1990. április.)


Az önkormányzat városfejlesztési, városgazdálkodási törekvései alapvetően különböző rendezési terveken keresztül érvényesülhetnek. Mint a fővárosi főépítész fogalmazott: „Budapesten egyáltalán nem funkcionál az országos tervezési gyakorlat.” Ez teljes mértékben igaz a világkiállítás előkészítésére is.

Az Általános Rendezési Tervet (ÁRT) ugyan már javában a világkiállításra készülés ideje alatt fogadták el, de az nem foglalkozik a világkiállítással.


–l– [Langmár Ferenc]: A főváros és a kormány együtt döntött

Építési engedélyek két hét alatt


– Szervezetileg hogyan állt föl a Közmunkák Tanácsa, és milyen jogköre volt?

– Budapest városrendezésének felügyeleti hatósága volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.  Városrendezési, fejlesztési ügyekben például a főváros által elutasított építési engedélyek ügyében ide lehetett föllebbezni. A Tanácsban fele-fele arányban képviseltette magát a főváros és a kormány, mondván, Budapest az egész ország ügye is.


–lf– [Langmár Ferenc]: Kilátás a mosdótálból

Építeni márpedig kell!


– Az Ön szakmai pályafutásának első igazán jelentős állomása – harmincéves korában – a Balatoni Intéző Bizottság főmérnöki posztja volt, ahol 1957-től 1960-ig dolgozott. Ezt az időszakot az ott dolgozók közül ma is sokan nosztalgiával emlegetik.

– Építészeti szempontból nagyon kedvező időszak volt. A közigazgatás akkor még szét volt verve, ugyanakkor a forradalom utáni konszolidáció az idegenforgalomban más területeknél hamarabb elindult. Három évig mi gyakorlatilag azt csináltunk, amit akartunk.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon