Skip to main content

Válassz szakszervezetet!

–eö– [Eörsi János]: A bojkottált vagyonátadás


„A társadalombiztosítás vagyonnal történő ellátásának gyakorlati megvalósítása számos ponton ütközik a privatizációs stratégiával. Az eddigi tapasztalatok egyidejűleg arra utalnak, hogy az átadható vagyonportfólió csak igen korlátozott mértékben járulhat hozzá a tb működőképességének helyreállításához.” Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter értékelte így a vagyonátadás nem létező tapasztalatait márciusban, a gazdasági kabinet számára írt előterjesztésében.

Amint az ismert, egy tavaly márciusban meghozott törvény (az 1992. évi X.


K. L. [Kozák László]: Pető szívesen szavaz

Őry szerint kiderül, hogy csapda volt-e


– Immár hagyomány, hogy az SZDSZ a Népligetben vendégeskedik a Liga majálisán. Hogyan szülelett ez a hagyomány, és közeledik-e a két szervezet egymáshoz?

Pető Iván: Amikor 1988-ban a Liga egyik alapítója, a TDDSZ megkezdte működését, akkor személyi átfedések is voltak a két szervezet alapítói között.


F. Havas Gábor: Negyvenévi tetszhalál után…

Beszélő-beszélgetés Forgács Pállal


Beszélő: Itt fekszik előttünk a Magyarországi Cukrászok és Rokonipari Munkások Egyesületének 1495-ös sorszámú tagsági könyve. Tanúsága szerint 1942-ben, 19 éves korában lépett be a szakszervezetbe.

Forgács Pál: Pontosabban már 18 éves koromban, de a tanoncok nem kaphattak tagsági könyvet, mert az akkori törvények ezt kizárták.

Cukrászműhelytől az OTI-önkormányzatig

– Cukrászműhelyben dolgoztam a József körúton, hatan voltunk inasok. Polgári családban nőttem fel, de az volt nálunk a böcsület, hogy a zsebpénzét mindenki keresse meg.






K. L. [Kozák László]: Optimista szakszervezetek

Beszélgetés Gábor Róberttel, az AFL–CIO kelet-európai tanácsadójával


– Amerikai szakszervezeti vezetők szívesen nevezik történelminek a májusi, társadalombiztosítási önkormányzati választásokat. Ön hogyan látja?

– Azt nem tudom, hogy történelmet formáló lesz-e, de biztosan egyedülálló. Szakszervezetek között olyan választás, amikor egy egész ország választ, még nem volt sehol a világon. Úgy tapasztaltam, nemcsak Amerikában nagy az érdeklődés.


E. J. [Eörsi János]: A munkásbiztosítástól a tb-választásokig

Interjú Bod Péterrel, a Nyugdíj-biztosítási Felügyelőbizottság elnökével


Beszelő: Hosszú évek teltek el 1949, az önkormányzati irányítással működő társadalombiztosítás megszűnése óta. Még azt is elfelejtettük, hogy az önállóan gazdálkodó, korszerű társadalombiztosításnak természetes velejárója az önkormányzati forma.

Bod Péter: A társadalombiztosítás mindenütt Európában a munkások és alkalmazottak öntevékeny kezdeményezéséből fejlődött ki, és ez a történelmi folyamat hozta létre a társadalombiztosítási önkormányzatokat.


K. L. [Kozák László]: Ingyenes üdülés – csak nem szakszervezeti tagoknak

Sztrájk után


A Ligához csatlakozott Foka Független Hajós Szakszervezet októberben 42 órát sztrájkolt, hogy érvényt szerezzen bérköveteléseinek. A sztrájk látszólag eredménytelen maradt, de év végén a tulajdonos, mintegy 13. havi fizetésként, 19 000 forintot osztott a rosszul fizetett hajósoknak.

Kozák László: Egy hűtőszekrény és egy 40-es égő

Az energiapolitika csapásirányai


Hétfőn, március 21-én munkásgyűlést tartottak a százhalombattai egységben; a közönség ingerülten értesült a rájuk váró energiapolitikái csapásirányról, és képtelen volt átérezni, hogy – legalábbis a kormány képviselői szerint – luxusháztartást vezet.

Vezérek tiltakozása


De március 11-én a Villamosenergiaipari Társaságok vezető testülete is védelmébe vette munkavállalói 43 filléres energiadíját.



K. L. [Kozák László]: Munkajog a Legfelsőbb Bíróság felett


A mentőszolgálatnál anélkül mondtak fel neki, hogy kikérték volna a felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulását. Bár nem minden esetben lehet kimutatni az ok-okozati összefüggést a szakszervezeti tevékenység és az elbocsátás között, a törvény azért védi a tisztségviselőket, mert a munkáltató könnyen találhat olyan „szakmai” kifogást, amire hivatkozva megszabadulhat tőlük, ha „kellemetlenkednek”. Sántosiné jogi képviselője, Bálint Anna elmondta, Sántosiné az elbocsátását megelőzően négy évig dolgozott a csurgói mentőállomáson.

Kalmár Béla: Az igazi tét


A törvény megszületett, a kocka el van vetve: a tb-választást május 21-én megtartják. A tét látszólag „csak” annyi, hogy érvényes lesz-e a választás, létrejönnek-e a társadalombiztosítási önkormányzatok.

Eörsi János: Célfotó

Tb- és üt-választások


Szombaton rövid, mindössze háromórás tárgyalás után megegyezett az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) a két törvénytervezet vitás részleteiben. A tb-választásokat valamelyik május 7-e és 21-e közé eső pénteki napra tűzik ki, az üzemitanács-választásokra pedig vagy a tb-választás napján, vagy attól számítva egy héten belül, de legkésőbb május 28-ig kerülhet sor. A szakszervezetek érvelése szerint ugyanis ha előbb volna üt-választás, a helyi szimpátiák túlságosan is meghatároznák a tb-választás kimenetelét.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon