Skip to main content

Sport

Tandori Dezső: Broadway Flyer, El Yasaf


? Véletlenül ezt a jelet ütöttem le nyitányul. Legyen hát, zárjuk vele az évet. Nem volt ez Broadway Flyer esztendeje, a klasszikus versenyek – 1000 Guineas, 2000 Guineas, Derby, Oaks, St. Leger – egyikét sem nyerte ő Angliában, ráadásul az 1000 és az Oaks kancák lehetősége, nem az övé; ám nekem feltűnt a Broadway Flyer még a tavaszon, elő is kotrom a Sporting Life-ot: május eleje, Chester. A galoppidény Doncasterrel kezdődik, március vége táján. Akkor a Derby felvezető időszaka is indul a háromévesek számára.

Tandori Dezső: Zár a Hosszú Koporsó


Volt – van! – egy ilyen könyv. Hosszú Koporsó. Én írtam; az alapfogalom: a Párizs melletti Maisons-Laffitte lópályája, 2 km-nél hosszabb egyenesével.

Glauziusz Tamás: Fülesgombok, avagy a szektorszabály


„Tisztelt Sporttárs! Megkaptuk levelét, melyben asztali labdarúgó kérdésekről és szabályokról érdeklődik. Egyúttal megírja, milyen szabályokat ismer, s milyenek alapján játszik. Értesítem, hogy a Sporttárs által ismertetett állítólagos »szabályok« teljesen idegenek sportunktól, megütközéssel olvastuk. Az asztali labdarúgásnak semmi köze a gyerekek által űzött komolytalan »gombozáshoz«, annak a szabályairól mi tudomást sem veszünk.

Glauziusz Tamás: Pofonok és billentyűk


Mike Tyson megerőszakolási ügye és bebörtönzése után most egy negyvenhat éves metodista (vagy baptista) lelkipásztor okoz izgalmat a ringben. Mert George Foreman, a metodista (vagy baptista) lelkész ütésétől elsötétül a világ. Komótosan, lassan lépeget, de inkább csak áll egy helyben. Mozogni nem nagyon tud már, de ha a száztizenöt kilóra visszafogyasztott lelkész ökle betalál, vége a meccsnek. Akkor kórház következik… A nehézsúlyú profi boksznak volt már eddig mindenféle szenzációja.

Nádori László: Olimpia után – Olimpia előtt…


Csanádi Árpád, a NOB Végrehajtó Bizottságának tagja két évtizeddel ezelőtt még a játékok programjának megtisztítását, lehetőleg szűkítését kapta feladatul. Csanádi időközben elhunyt, örökét nem vették át, a program pedig új sportágakkal, új versenyszámokkal „gazdagodott”. A NOB eddig nem tudott vagy nem mert igazán ellenállni az olimpián nem szereplő sportágak nyomásának, ám a kilátásba helyezett gigantikus programot a jövőben kevés ország tudja vállalni.

Nádori László: „Mi az, hogy magyar állam?”

Koldulójárattal – az ötödik földrészre


1956. október 25-én már nem indulhatott a két bérelt francia repülőgép Párizsból Ferihegyre. Prága ajánlotta fel repülőterét: induljanak onnan a magyar olimpikonok. A MÁV illetékesei Budaörsre rendelték a Prágába induló különvonatot, a tatai edzőtáborból Budaörsre érkező sportolók azonban a vasutassztrájk miatt a komáromi hídig autóbusszal mentek. A Duna túlsó partján vonatra szálltak, amely azonban Prága helyett Nymburgban állt meg. Az autóbuszok az egyik csehszlovák edzőtáborba szállítottak bennünket.

Nádori László: Messzebbre, magasabbra – okosabban


Hosszú utat tesz meg a maratoni futó. Valóságosan és képletesen is. A 42 km-es táv lefutása és az évtizedes felkészülés egyaránt embert próbáló. Érdemes egy pillantást vetni arra is, miként járul hozzá a sportcsúcsokra vezető út megpróbáltatásainak elviseléséhez a tudomány.

Kezdetben volt a tapasztalat

Az 1952. évi olimpiára érkező magyar csapat, a keleti tömb küldöttségeivel együtt Helsinki külvárosában, Otaniemiben kapott helyet.




Nádori László: Barcelona: mérföldkő


Már Szöulban is nagy gondot okozott a rendezőknek a sportágak széles köre és a benevezett sportolók sokasága. A barcelonai házigazdáknak még bonyolultabb feladatot kell megoldaniuk, mert megszaporodtak a versenyszámok, és nőtt a résztvevők létszáma. 13 ezer fő elhelyezéséről kell gondoskodni az olimpiai faluban, de az előzetes becslések szerint legalább három és fél ezer a túljelentkezők száma. Ennél nagyobb gondot okoz a mindenkori rendezőknek az olimpia műsorán szereplő sportágak és versenyszámok bővülése.

Nádori László: Nincs új a nap alatt


Il n’y a pas de nouveau sous le soleil – tartja az állítólag franciáktól származó, széles körben ismert közmondás. Valóban nincs új a nap alatt, mondhatja a sport krónikása, amikor az ókori és az újkori olimpiák történetein elmélkedik.

Tudományos felkészülés, kiválasztás

Kezdjük a tudományos módszerek összehasonlításával. Vajon tudományosan, a kor színvonalának megfelelően készültek-e a versenyekre az ókori sportolók?




Dr. Nádori László: Az államosított sport romjain

A lakosságnak csak 3%-a edzi testét


A rendszerváltást követő időszakban a sport területén is súlyos örökség nehezedik a társadalmi és kormányzati erők vállára.

A bajok gyökerét egyrészt a szovjet mintára kialakított irányítási modellben, másrészt a sport szerepének, funkciójának torzulásaiban kereshetjük.

A diáksport, szabadidősport és versenysport több mint fél évszázados, organikus fejődését az 1951-ben létrehozott, alapjaiban ma is tovább élő irányítási rendszer megszakította.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon