ápr. 15. Az Országgyűlés egy ellenszavazattal felhatalmazta a kormányt az uniós csatlakozási szerződés aláírására. Az egy ellenszavazatot Simicskó István (Fidesz) adta le, aki másnap lemondott a Fidesz-frakcióban és a honvédelmi bizottságban betöltött tisztségéről.
ápr. 16. Medgyessy Péter és Kovács László aláírta Athénban a csatlakozási szerződést. A Holocaust emléknapján több helyen, többek között a Terror Házában is emlékünnepséget tartottak
ápr.
Az országnak is, a kormánynak is éppen olyan ellenzékre volna szüksége, amilyen a Fidesz. Volt Fidesz korában. Addig, amíg a moralizálás elutasításától el nem jutott a morál elutasításáig. A méltányos ellenzékiségtől az álellenzékiségig. Vagyis addig, amíg Antall József ki nem vásárolta őt az ellenzékből. Tehát 1990-től 1991–92-ig.
márc. 17. A parlament ülésén is szóba került Princz Gábor és a Postabank. Áder János az olasz maffiához hasonlította a kormány módszereit a Postabank-ügyben az elmúlt héten, a pénzintézet állítólagos „túlkonszolidálása” miatt indított újabb nyomozás kapcsán. A belügyminiszter visszautasította a vádakat, és úgy vélte, hogy a rendőrség szigorúan szakmai alapon járt el. A később nyilvánosságra hozott ÁSZ-vizsgálat viszont nem találta eltúlzottnak a megrendült bank konszolidációját.
A „lefejező csapás” után
Az Irak elleni háború ellenzőinek katasztrófajóslatai nem váltak valóra. Irakból nem lett Vietnám, Bagdadból nem lett Sztálingrád, nem lett „kollaterális veszteség” több százezer iraki civil, az iraki olajmezők nem égnek, a Közel-Kelet nem robbant fel, a terrorizmus nem eszkalálódott.
febr. 16. A MAESZ, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Modern Magyarországért civil szervezet tiltakozó gyűlést tartott a Parlament előtt a Vér és Becsület Kulturális Egyesület előző napi megemlékezése és egyáltalán a szervezet létezése ellen.
febr. 17. Csillag István gazdasági miniszter bejelentette: az uniós csatlakozással kapcsolatos felzárkóztató programokra fordított összeg az idén eléri a 350 milliárd forintot. A Smart Hungary beruházás-ösztönzési programra 5, a Széchenyi program folytatására 8 milliárd forintot fordítanak.
Február 15. és március 15. között megannyi dolog történt, amire most még nem tartom érdemesnek visszaemlékezni, hiszen ami épp a hátunk mögött van, azt bizony könnyen elengedjük. Talán a jelenkortörténet egyik legbonyolultabb kérdése a közvetlen emlékezet és élményközösség elkülönülésének érzékelhetővé tétele.
jan. 16. Meredeken zuhan a forint árfolyama, miután az MNB 6,5%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Becslések szerint 40-50 milliárd forintot is nyerhetett az MNB a forint árfolyama elleni spekulatív támadások visszaverésével. Néhány napon belül a kereskedelmi bankok is csökkentették kamataikat 1,5-2%-kal.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az országos cigány önkormányzati választáson nem volt jelen az elektorok 50%-a plusz egy fő, ezért a gyűlés határozatképtelen volt, és így meg kell ismételni azt.
jan.
A magyar belpolitikába begyűrűzött a világpolitika. Az Irak elleni amerikai háborús készülődésben és az erről folyó, egyre inkább elmérgesedő atlanti vitában a kormány nem tudott semleges megfigyelő maradni. Az ellenzék természetesen igyekszik kihasználni a helyzetet: kételyeket fogalmaz meg a kormány döntéseinek és viselkedésének bölcsességével kapcsolatban, óvatos kétértelműséggel határolódik el egy olyan politikától, amelyet alighanem maga is folytatna, ha kormányon lenne. De nincs. És esze ágában sincs olyan döntésekért felelősséget vállalni, amelyeket nem neki kell meghoznia.
nov. 15. A Magyar Hírlap nyilvánosságra hozza Magyarország száz leggazdagabb vállalkozójának listáját, akiknek összvagyona mintegy 600 milliárd forint.
nov. 16.
„A két miniszterelnök puszta jelenléte is bizonyította, hogy más korban élünk, valami fontos megváltozott. A normalitás irányába” – ez jellemezte röviden a január végi RMDSZ-kongresszus alaphangulatát. De máris hozzá kell tennem: a két miniszterelnök jelenléte mást-mást jelentett, aminek csak külső jele volt, hogy Nastase jóval nagyobb tapsot kapott, mint Medgyessy és Kovács.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 10 hét
10 év 35 hét
10 év 39 hét
10 év 39 hét
10 év 40 hét
10 év 41 hét
10 év 41 hét
10 év 43 hét
10 év 44 hét
10 év 44 hét