Skip to main content

Beszélő évek – 1978

Tischler János: Lengyelország és a pápa


1978. október 16-án, késő délután, a nyolcadik szavazáson a Sixtusi-kápolnában ülésező konklávé – 111 kardinális – a lengyel Karol Wojtyla bíborost, Krakkó érsekét választotta pápává. A nemzetközi hírügynökségek azonnal világgá röpítették a rendkívüli hírt, hogy 1523 óta első ízben nem olasz főpapot választottak Szent Péter örökébe, ráadásul a katolikus egyház új feje a vasfüggönyön túlról érkezik. Szerte a világban lázasan keresték az életrajzi adatokat Wojtyla bíborosról, aki a mindössze 33 napig hivatalban lévő elődje tiszteletére a II. János Pál pápa nevet vette fel.

Kronológia – 1978


1978. január Nem engedélyezik Illyés Gyula Szellem és erőszak című esszékötetének terjesztését.

A könyvet 1980-ban Münchenben Tollas Tibor jelenteti meg, s visszacsempészik Magyarországra.

1978. jan. 1. A Magyar Nemzetben megjelenik Illyés Gyula Válasz Herdernek és Adynak című esszéjének második része.

1978. jan. 5–6. Az Egyesült Államok ünnepélyesen visszaszolgáltatja Magyarországnak a szent koronát és a koronázási ékszereket.






Farkasházy Tivadar: 1978


Ha jól emlékszem, ez az év is 12 hónapból állt, amúgy igencsak összefolyik az előzővel és a rá következővel. Bizonyára volt néhány izgága pali az országban, aki másképp képzelte el a jövőt, de én nem. Nixon is csak Bécsben kuksolt ’56-ban, Jaltában pedig örökre eladtak, legalábbis az én röpke életem méreteit figyelembe véve. Ráadásul az a hülye Dean Reed is átállt hozzánk. Nagy massza már ez az egész, tán a hírek segítenek az oldal szélén, majd kiválasztok közülük tizenkettőt. S persze hazudni fogok egy kicsit, mint a történészek, akik már tudják a film végét.

Oravecz Imre: Az erdészet föltámasztása


H. C.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon