Skip to main content

Beszélő évek – 1973

Kresalek Gábor: Boglár ’73


Galántai György festőművész 1968-ban kibérelte a balatonboglári domboldalban álló kápolnák egyikét, ahol az épület rendbehozása, illetve állagmegóvása fejében berendezhette műtermét, kiállításokat szervezhetett. A kiállítás-sorozat 1970-ben kezdődött. A tárlatok, koncertek, happeningek egyre nagyobb visszhangot váltottak ki, de a képzőművészeti élet bürokratái nem tulajdonítottak jelentőséget az eseményeknek. Bartha Éva, a lektorátus egyik vezetője csak 1971 nyarán figyelt fel a kápolnára.

A támadás első jele a Somogy Megyei Hírlap cikke volt.


Szalai Pál: Chile – 1973

(És ami azóta van)


Tagadhatatlan tény, hogy az 1989 utáni átalakulásban nem került sor igazságtételre. Az 1947–63 között elkövetett bűnök miatt a diktatúra egyetlen tisztségviselőjét sem vonták felelősségre. Ez baj. A jobboldal ezt ki is használja, és miközben bután üvöltözik a kormányzat „liberálbolsevizmusa” ellen, arra joggal mutat rá, hogy itt a bűnök – szemben a nácizmus és a nyilasság bűneivel – büntetlenek maradtak.

De jogos hiányérzetünk és erkölcsi aggályaink mellett próbáljuk elképzelni: mi lenne, ha Biszku Bélának hívnák a magyar hadsereg főparancsnokát!


Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1973


1973. jan. 1. Bevezetik a postai irányítószámok használatát. Megkezdi működését a Nagy-Britanniával, Írországgal és Dániával kibővített Európai Gazdasági Közösség.

1973. jan. 5. Magyarország 5 millió forint gyorssegélyt nyújt a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak.

1973. jan. 8. Átlag 28%-kal emelkednek a tej- és tejtermékárak.

1973. jan. 10. Létrejön a Hortobágyi Nemzeti Park, az első nemzeti park Magyarországon.

1973. jan. 15. Az USA beszünteti a katonai akciókat Észak-Vietnam ellen.

1973. jan.










Ludassy Mária: 1973


1973 lidércnyomásos esztendeje 1972 novemberében kezdődött. A jól informáltak körében az MSZMP KB november 14-15-i üléséről szóló hírek – a reform visszavétele, az ideológiai szigor meghirdetése – kiegészültek egy antiszemita kampány kezdetének rémhírével, mely a keményvonalas munkásellenzék és a nemzeti kommunizmus szent szövetségét – amely már akkor sem tűnt teljesen lehetetlennek – pecsételte volna meg, mindenekelőtt Aczél-ellenes éllel. Az 1973.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon