Skip to main content

Beszélő évek – 1966

Sebestyén János: Ez is történt ’66-ban


December 31-i rádióműsorom címe volt ez… akkor már ötödik éve készítettük az ún. beszélő-zenei műsorainkat, Faludi Rezsőnek, a Zenei Főosztály nyitásra mindig kész, és majd negyedszázadon át egységet, rendet tartó vezetőjének kezdeményezésére. A bizalom nagy volt, még ezt a 80 perces szilveszteri zenei „kabarét” is megengedték, nagy részét én követtem el, de dolgoztak bele mások is. Az öncenzúra vérünkké vált, a főnöki meghallgatás – akkor volt ilyen – leginkább a próza-zene arányt vagy más szakmai dolgot kifogásolt, többnyire igazsága volt… Dr.

Szabolcsi Miklós: A Nagy Spenót


A Nagy Spenót utolsó darabja, tehát A magyar irodalom története című kézikönyv VI. kötete 1966-ban jelent meg, de története voltaképpen a hatvanas évek elején kezdődik. A kézirat nagyjából 1964-re készült el, a lektori vélemények után átdolgozott részeket pedig 1965-ben adtuk le.

Ennek a kötetnek, amely 1919-től napjainkig (azaz 1963-ig) tárgyalja a magyar irodalom történetét – ugyanúgy, mint az előző, V. kötetnek –, én voltam a szerkesztője.


Kun Miklós: Az idő vasfoga


1966-ban jelent meg a tízkötetes szovjet Világtörténet magyar kiadásának utolsó kötete. Történelem–orosz szakos hallgató voltam akkoriban. Így el lehet képzelni, milyen örömmel hallottam a hírt, hogy valaki eladásra kínálja a vaskos fóliánsokat, méghozzá egészen elfogadható áron. Majd jött a feketeleves.

1966-ban bemutatott magyar filmek


Aranysárkány (Ranódy László)

Butaságom története (Keleti Márton)

Az első esztendő (Mészáros Gyula)

És akkor a pasas… (Gertler Viktor)

Fény a redőny mögött (Nádasi László)

Fügefalevél (Máriássy Félix)

Gyerekbetegségek (Kardos Ferenc)

Hideg napok (Kovács András)

Játék a múzeumban (Bán Róbert)

Minden kezdet nehéz (Révész György)

Nem szoktam hazudni (Kárpáti György)

Az orvos halála (Mamcserov Frigyes)


























Bori Erzsébet: Sáncok közt


Előbb a munka, aztán az élvezet. Ezennel megkövetem a Fotó Háber alkotóit, filmjük igazi profi munka. Várkonyi Zoltán mindent kihozott belőle, ami akkor és ott egyáltalán kijöhetett egy szocialista kémtörténetből. Pálfordulásomat a műfaj 1966-ra rendelt darabjának megtekintése idézte elő. A Fény a redőny mögött igazi fércmű, készítői közül csak a fotográfus (Hildebrand István) és a zeneszerző nyújtott értékelhető teljesítményt. Vujisics Tihamér óriás volt a filmzenében, és nem egyedi eset, hogy egy filmben az ő munkája ért a legtöbbet.

Julij Danyiel (Nyikolaj Arzsak): Itt Moszkva beszél

(részlet)


I.

Most, amikor gondolatban megpróbálom felidézni a múlt nyár eseményeit, nagyon nehezen tudom rendbe szedni emlékeimet, összefüggően és sorjában elmesélni mindazt, amit láttam, hallottam és éreztem; azt a napot viszont, amikor az elkezdődött, kísérteties pontossággal megjegyeztem, a legapróbb részletekig.

Ott ültünk kinn a kertben, a dácsán.




Alekszandr Danyiel: Nyilvános tárgyalás – zárt ajtók mögött


1965 szeptemberében letartóztatták Andrej Szinyavszkijt és Julij Danyielt, s 1966 februárjában megkezdődött a Brezsnyev-korszak első koncepciós politikai pere [Danyiel kihallgatásának egy részletét e számunkban közöljük]: a vádirat szerint a két író „szovjetellenes műveket írt, azokat külföldre küldte, melyek rossz hírét keltették a szovjet állami és társadalmi rendnek, és a Szovjetunió elleni harcban a reakció felhasználta azokat”. A szovjet Btk. 70.

Várkonyi Tibor: Őcsászári felsége


Értelmes ember tudja, hogy amióta diplomácia van, ennek nélkülözhetetlen része a protokoll is. Ami egy külföldi államfőnek kijár, az kijár, a figyelmetlenség nem a demokrácia erénye. De már mégiscsak nevetséges mindent milliméterre, tized másodpercre kimérni: ki hol álljon, milyen vonalon menjen végig, az üdvözlő beszéd hány másodperccel legyen rövidebb a megköszönőnél.

A kilencedik

Dokumentumok


1966. november 28-a és december 3-a között zajlott az MSZMP IX. kongresszusa, amely döntött a gazdasági reform bevezetéséről.

Kronológia – 1966


jan. 1. Megalakul a Hungarokamion.

jan. 6. A magyar mozikban vetíteni kezdik Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjét.

jan. 7–13. Szovjet delegáció utazik Vietnamba: maximális segítségnyújtást ígérnek.

jan. 19. A Magyar Állami Népi Együttes díszelőadása New Yorkban.

jan. 24. A légi közlekedés addigi legsúlyosabb katasztrófája az Alpokban: az Air India Boeing 707-es gépe 177 utassal a Mont Blanc hegynek ütközik.

febr. 3.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon