Skip to main content

A föld alatt

Szabó Gábor: Megszűnik a 7-es busz?

Ahogy a beruházók szerenék


A DBR metró eredeti koncepciójának másik jelentős módosulása – ezt tükrözi a Metróbernek a Fővárosi Tanács felkérésére készült említett tanulmánya –, hogy Budafok helyett Kelenföldre, esetleg azon túl, Gazdagrétre vezetnék a metrót. Budafokon, pontosabban Nagytétény térségében ugyanis elmaradt a korábban tervezett nagyszabású lakásépítés, így a szakemberek szerint még a 43-as villamos újraindítása sem indokolt. A nagytétényiek átszállás nélkül gyorsabban juthatnak a kerület, illetve Buda centrumába a mostani buszjáratokkal.

Sz. G. [Szabó Gábor]: Metróvariációk


Amikor 1974-ben egy OMFB-koncepció formájában testet öltött a budapesti tömegközlekedési hálózat fejlesztési terve, nemcsak valódi önkormányzati testület nem volt, sok más sem létezett, ami ma a korábbi tervek felülvizsgálatát indokolja. Jelentősen csökkent a főváros népességének növekedési üteme, megszűnt a tömeges lakásépítés, megkezdődött az 1-es gyorsvillamos pályájának építése.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon