Skip to main content

Műhelybeszélgetés – Schweitzer Józseffel

2007. április 20.

 

MIÉRT VAGYOK ZSIDÓ?

A Műhelybeszélgetések sorozat következő fővendége, Schweitzer József, ezt a címet adta az április 26-án este 7-kor kezdődő programjának. Erről szeretne beszélgetni azokkal, akik kíváncsiak rá és mondandójára. A volt országos főrabbi arról ajánl hangos gondolkodást, hogy van-e zsidó identitás, és ha igen, mit jelent ez.

Előzmény:

A Nyitott Műhely 2005-ben Eörsi Istvánnal kezdődött sorozatának fővendégei azok közül kerülnek ki, akiket hitelesnek tartunk, akikről azt gondoljuk, sokak számára fontosak a gondolataik. Egyfajta beszélgető körbe invitálunk mindenkit, aki szeretné meghallgatni vendégünket, vagy beszélgetni, vitatkozni szeretne vele. Akit érdekel ő maga. Ezúttal Schweitzer József, isten és ember szolgája, a tanító és tudós.

Beszélgetőtárs a sorozat-szerkesztő: Pap Ágnes újságíró, szociológus

A program helyszíne: Budapest, XII., Ráth György utca 4. (a Déli pályaudvarral szemben, az Alkotás utca felől a második ház - bejárat közvetlenül az utcáról)

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon