Skip to main content

Hiányzó paragrafus – 1. § Magyarország: köztársaság – Rajk László kiállítása

2011. október 17.

Hiányzó paragrafus – 1. § Magyarország: köztársaság – október 22. 17.00
Rajk László rajzoló kiállítása a Mucius Galériában

A kiállítást szombaton 17 órakor Rényi András művészettörténész nyitja meg.

Kurátor: Sebestyén Zoltán Mucius

A kiállítás Rajk László elkötelezett aktivista rajzoló Hiányzó... című sorozatának első része, egyfajta személyes tisztelgés a Magyar Köztársaság ma még érvényben lévő Alkotmánya azon fontos paragrafusa előtt, melyek az alaptörvényből kimaradtak. A rajzoló vásznáról eltűnőben van tisztelgésének tárgya: a Magyar Köztársaság Alkotmánya. Ha mégis rögzíteni akarja, nem tehet mást, mint használva a japán halászok ősi frotage technikáját a vásznat ábrázolja, így megjelenítve a hiányzó paragrafust, pontosabban, annak hűlt helyét.

A kiállítás nyitva október 22-én 13.30-tól

DIY! Do It Yourself!
Jöjjön el, és készítse el saját "1. § Magyarország: köztársaság" zászlaját, vagy töltse le a www.iprotest.hu oldalról, és vigye magával október 23-án délután 3 órára, a Szabad Sajtó útjára.

Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon