Skip to main content

Beszélő szamizdat, 13–14. szám (1985/2.), Évfolyam 1, Szám 15

: Impresszum

[Kőszeg Ferenc]: Kér még a nép?

A választási reformtól a szavazásig

: Barankovics István utolsó beszéde

Eörsi István: A Szovjet Emberről

Tudósítás a Guszev utcából

Szőcs Géza: Két beadvány az RKP Központi Bizottságához

Király Károly - Szőcs Géza: Javaslat egy kisebbségi világszervezet létrehozására

: A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportjának levele Ján Carnogurskyhoz

-szeg [Kőszeg Ferenc]: Tanítson-e hívő keresztény az ateista állam iskolájában?

Beszélő-beszélgetés egy fiatal pedagógussal[SZJ]

Konrád György: A tömbrendszer halálos dramaturgiája

: Erjedés a Magyar Evangélikus Egyházban

A Dóka-ügy egyházi válsággá duzzadt

Pf. [Lányi András]: Megáll az idő

majd lassan elindul: visszafelé

Solt Ottilia: Foglalkoztatáspolitikai garanciák

(Megint a munkanélküliségről)

Csillaghegyi: A nép ellen tűzön-vízen át...

– b – [Barna Imre]: Hála bölcs Vezérünknek, pompás a víz

G. Orwell: Állati gazdaság – AB Független Kiadó, 1984

N. E.: Gondoskodó állam nincs és nem is lehetséges

Diósi Ágnes: Hetedíziglen (Móra Kiadó, 1984)

Kovács Eszter [Szalai Erzsébet]: Kell-e önálló érdekvédelmi szervezet

Zala Béla: Szakadék vezetők és munkások között

Nagy Pál: Párt és szakszervezet

Magyar Fruzsina: Aláírom

Szilágyi Sándor: Tagkönyvcsere?!

Koppány Bálint [Zay László]: A harmadik sajtó

Nádor Attila: Passzív rezisztencia

: Az Unita Nagy Imréről

: Levél Erdélyből

: Levél Szlovákiából

: Félbeszakadt a jaltai értekezlet!

: Szentmise

: Helyreigazítás és kiegészítés

: Beszélő-hírek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon