Skip to main content

Beszélő hetilap, 18. szám, Évfolyam 4, Szám 18

solt: A Köztársaság bemutatkozik

–ys–: Alkalmassági vizsga / Kisebbségben / Neoszlávia / A FÁK árnyékában

Solt Ottilia: Döntés szilárd pilléreken

Beluszky Pál: Fejlesszük vagy fejlődjön?

(9 bekezdés a területfejlesztésről)

Kőszeg Ferenc: Éva szereti Csabát

Beszélgetés Sarkadiné dr. Lukovics Évával

Nagy W. András: Két úr szolgálói

Kereszténydemokrata kongresszus Gödöllőn

Neményi László: A Torgyán-dzsembori

lt [Solt Ottilia]: Megvan Pongor ezredes!

–g [Kőszeg Ferenc]: Mibe volt a „Harag napja”?

: Postaszolgálati ügy

: Lehet-e konstruktív a kormánykoalíció?

Pomogáts Béla: A Charta körül

Bokor Judit: „Liberális orvosklubok kellenének!”

Beszélgetés dr. Sal Istvánnal, a Magyar Orvosi Kamara titkárával

Szabó Miklós: Trianon és a nemzeti egység

Eörsi János: Az Alkotmánybíróság május 1-jei ajándéka

Kisbali László: 1989 uralkodó eszméi

Beszélő-beszélgetés Tamás Gáspár Miklóssal

E. J. [Eörsi János]: Duna-konferencia Szerdahelyen

: Marián Calfa csehszlovák kormányfő válasza Antall József magyar miniszterelnök levelére

Eörsi János: Régió a határon

Interjú Öllős Árpád dunaszerdahelyi polgármesterrel

Vajna János: Hermész visszavonul

Kolschitzky Gaszton: Sanyarú győzelem, diadalmas vereség

Osztrák elnökválasztás

Csorba Béla: Helikopterekkel a magyar autonómia felé?

Juhász József: Államalapítás Belgrádban

Langmár Ferenc: Megvásárolhatók-e a gazdasági újságírók?

[Langmár Ferenc]: A bibliától a slendriánságig

[Langmár Ferenc]: Impresszumok és sumákok

Molnár Gusztáv: Miért kell a konföderáció?

Hajdu István: Nemzeti csarnok

[Kisbali László]: Liberális szocializmus

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon