Tolnai Ottó

Nyomtatóbarát változat

Ahogy a detonáció feldobta
majd szépen visszaejtette
a közben összedőlt meteorológiai állomás
romhalmazának legtetejére
az óriás műszivacs fotelt
100 méterre se álltam
éppen pörgetni kezdtem visszafelé
az orsót
felmászok gondoltam
beleülök
a még szlovén gyártmányú fotelbe:
gyönyörködöm a tündérek
és a halfarkasok játékában
mesélik
az egyik szlavóniai származású
már mi is megszoktuk
mindenkinek a származását nézzük
vámtiszt
ide hordja a nőjét
ebbe a patinás szállóba (JEZERO)
és az a tündér (így mondják a takarítónők)
úgy üvölt mintha nyúznák
lehet hogy nyúzza is
szépen megnyúzza
aztán visszahúzza rá a bőrt
mint egy harisnyát (hisz nem is oly régen
egy nejlonharisnyáért dugtak még a hölgyek)
a személyzet örül ha megérkezik
boldogan nyújtják neki
a 13-as kulcsot
miközben ő egy-két box
drága cigarettát dob nekik
s ülnek mint régen a hangjátékok mellett
azt is mesélték a takarítónők
hogy maga a trónörökös is szállt meg már itt
e patinás szállóban (JEZERO)
meg az a nagyhajú költő is
(de az nem fajtalankodott fáradt volt)
aki szarajevót lőtte

• Vers