Gyurovszky S. László

Nyomtatóbarát változat

A parlamenti bizottság most befejezte munkáját, és az, eredményekről a múlt héten tájékoztatta a szövetségi gyűlést. A képviselők további ellenőrzése során kiderült, hogy a már említett 10 képviselőn kívül meg ketten írtak alá együttműködést az StB-vel. Mivel közülük az egyik nem volt hajlandó távozni a törvényhozásból, a bizottság a tévékamerák előtt nyilvánosságra hozta nevét: Frantisek Michálek a cseh Kereszténydemokrata Pártból.

A bizottság végleges jelentéséből az is kitűnik, hogy a volt állambiztonsági hatóság még a rendszerváltás után is megkülönböztetett figyelmet szentelt a legfelsőbb szövetségi szervek irányításának és az onnét származó információknak. A közvéleményt sokkolták a közzétett adatok. Ezek szerint a január 15-i nyilvántartás alapján bizonyos, hogy abban az időben a föderális kabinetben 14 kompromittálódott miniszter és miniszterhelyettes volt. Közülük ma már senki sem tagja a kormánynak. Nem kevésbé megdöbbentő tények láttak napvilágot a szövetségi kormányhivatal alkalmazottainak ellenőrzése során. Az ország talán legfontosabb hivatalában 33 volt ügynök teljesített szolgálatot, s szinte valamennyien vezető beosztásban dolgoztak. Nem volt sokkal szívderítőbb a helyzet a szövetségi parlament irodájában sem. Az itt dolgozó hivatalnokok közül huszonöten szállították információikat a volt állambiztonsági hatóságnak.

A helyzet persze január 15-e óta alaposan megváltozott, bár ez elsősorban a kormányra és annak hivatalára érvényes. A szövetségi gyűlésben rendkívül vontatottan halad a volt ügynökök eltávolítása, és közülük húszan még mindig felelős posztokon ülnek. A felelősséget mindezért a parlament elnöke, Alexander Dubcek viseli, aki a mai napig sem mondott fel a titkosrendőrségi ügynököknek.

Vizsgálat köztársasági szinten is

A Cseh Nemzeti Tanács május 14-én hozta létre a feddhetetlenségi vizsgálatokkal megbízott képviselői bizottságot. Ennek tagjai a parlamenti döntés értelmében átnézik a cseh kabinet, valamint a törvényhozás tagjainak és a kormányhivatal, valamint a parlamenti iroda alkalmazottainak belügyi anyagait. Akinél bizonyítást nyer az StB-vel való tudatos együttműködés gyanúja, az 15 napot kap az önkéntes távozásra. Ha a felszólításnak nem tesz eleget, a bizottság nyilvánosságra hozza a volt besúgó nevét és további adatait.

A cseh parlament említett ülésén egy olyan javaslatot is elfogadtak a honatyák, mely arra kéri a szövetségi parlamentet, hogy hozza nyilvánosságra az StB valamennyi alkalmazottjának és az egész ügynöki hálózatnak a névsorát. Erről az indítványról a szövetségi gyűlés még nem döntött, de elképzelhető, hogy sokan a megvalósítása mellett szavaznak majd. A cseh honatyák arról is határozatot hoztak, hogy a bizottság végső jelentését és az ügynöki névsorolvasást egyenes adásban közvetítse a televízió.

Hosszabb tétovázás után rendkívül határozott lépésre szánta el magát a Szlovák Nemzeti Tanács is. Mint ismeretes, Szlovákiában hosszabb ideig rendkívül visszafogottan nyilatkoztak az esetleges feddhetetlenségi vizsgálatokról. A belügyi adatok ellenőrzésének legfőbb ellenzője éppen az ex-kormányfő, Vladimír Meciar volt, de lemondatása után a helyzet lényegesen megváltozott. A szlovák parlament elnökségének múlt heti határozati javaslata értelmében a feddhetetlenségi vizsgálatokat két szakaszban kellene elvégezni. Először ellenőrizni kell a képviselőket, a kabinet, valamint a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Ügyészség tagjait, a televízió és a rádió igazgatóit. Ekkor kerülnének sorra az említett igazságszolgáltatási intézmények hivatalnokai, a parlamenti iroda és a kormányhivatal dolgozói is. A második szakaszban vizsgálat alá vetnék a minisztériumok dolgozóit, különös kérésre pedig az egyes pártok apparátusát és a szerkesztőségek dolgozóit. Az utóbbi időben ugyanis egyre több jel utal arra, hogy a sajtóban szervezett dezinformációs csoportok dolgoznak, és az újságok nagy része az StB közvetlen irányítása alatt áll.

A Szlovák Nemzeti Tanács határozattervezete ugyanakkor szól az StB-t irányító szervek felelősségéről is. A közéletből távozniuk kell a volt párttitkároknak, a központi pártapparátus dolgozóinak és vezető munkatársainak. „Ők voltak azok, akik az elmúlt negyven év során létrehozták az ügynöki hálózatokat, és ők voltak azok, akik felhasználták az általa szállított információkat” – szögezi le az SZKP elnökségének határozattervezete. A dokumentum megvitatása során azonban a kommunista képviselők számos módosító észrevétellel éltek, és sikerült elérniük, hogy az anyagot előzetes megvitatás céljából a bizottságok elé utalták. Ez azt jelenti, hogy a szlovákiai feddhetetlenségi vizsgálatok ismét késnek néhány hetet, de mindez már nem tudja lényegesen befolyásolni a végleges döntést.

Elindult a lavina

A jelek arra mutatnak, hogy Csehszlovákiában már nem lehet megállítani a volt állambiztonsági hatóság ügynöki hálózatának felszámolását és a civil társadalom „besúgótlanítását”. A múlttal való következetes leszámolásra utal a szövetségi parlament múlt héten hozott határozata is, mely leszögezi: „Az 1948. február 25-e és 1989. november 17-e közti időszakban az állam irányítása és a polgárokkal való bánásmód ügyeiben történő döntési módszer illegitim és elutasítandó volt.” A képviselők a határozat indoklásában négy fő okot jelöltek meg: a szabad politikai véleménynyilvánítás lehetetlenné tétele, egyes politikai, szociális és vallási csoportok durva elnyomása, az emberi méltóság szisztematikus megsértése és az 1781-ben megszüntetett röghözkötöttség tényleges felújítása. A parlamenti határozatot egyedül a kommunista párt képviselői nem szavazták meg.

(Pozsony)

• Külföld