Skip to main content

Tisztelt Szerkesztőség!

(Schubert László)

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A „Beszélő” ez évi 5. számában Dr. Dévényi György levelében arról ír, hogy a „nem túl tömeges” nyilasok elleni harc kiemelkedő alakja, Szir József nevéhez fűződik a Gömbös-szobor és a városi színházi nyilasgyűlés szétrobbantása.

Szeretném korrigálni a levélíró tévedését. „Szir” felvett név, eredeti neve Weinberger. Ellenálló volt, de a fenti eseményekhez nem volt köze. A Gömbös-szobor felrobbantását és a városi színházi nyilasgyűlés szétverését egy fiatal értelmiségiekből álló csoport hajtotta végre, név szerint Padányi Mihály és testvére, valamint Egri János és Janikovszki Béla. A csoport a robbanóanyagot Ajttay Miklóstól kapta, aki a Chinoin gyárban dolgozott.

Sajnos, a nyilasuralom alatt nagyon kevés ellenállás volt. Ezért az a néhány bátor ember, aki mert valamit tenni, megérdemli, hogy ne feledkezzenek meg róla.

Schubert László
technikus









Megjelent: Beszélő hetilap, 8. szám, Évfolyam 3, Szám 8


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon