–kl– [Kozák László]

Nyomtatóbarát változat

Április közepén a kazincbarcikai Soft-Gran Kft.-nél a munkások második hónapja nem kapták meg a bérüket. Spontán munkabeszüntetésre került sor az egyik részlegnél, és ez átterjedt a hulladékfeldolgozó üzem „stratégiai” részlegeire. Az általános elkeseredésben a szakszervezeti titkár segítséget kért a Ligától, amelyet aztán alelnöke és jogásza képviselt Kazincbarcikán,

Őry Csaba alelnök: Az emberek nagyon eltökéltek voltak, de nem tudták, hogyan kell megszervezni a sztrájkot. A szerepünk annyi volt, hogy elmondtuk, hívjanak össze egy gyűlést, a gyűlésen vezessenek jegyzőkönyvet, és válasszanak egy tárgyalódelegációt, amelyet felhatalmazással ruháznak fel. Elmondtuk, hogy fel kell állítani a sztrájkbizottságot, és meg kell állapodniuk abban, hogy a munkaadókat és a munkavállalókat milyen felelősség terheli a vagyonvédelemben.

– Hogyan fogadta a munkáltató a sztrájkot?

Ő. Cs.: Igyekezett a felelősséget a svájci tulajdonosra hárítani, aki pedig megfoghatatlan messzeségben volt. A sztrájkbizottság első követelése az volt, hogy a tulajdonossal kíván tárgyalni, ez végül is sikerült, kivéve azt a tulajdonost, akit most a svájci szakszervezetek segítségével igyekszünk kinyomozni. Hatórás tárgyalás után újabb három órába tellett, amíg aláírtak egy egyoldalas jegyzőkönyvet. Láthatták a mi embereink is, hogy a szó elszáll, az írás megmarad: aki tudatában van a cselekedeteinek, meggondol minden ékezetet.

– Mi volt a fordulópont?

Ő. Cs.: Amikor kiderült, hogy a sztrájkbizottság megfontolt. Amikor elkezdtek nem összevissza beszélni. Ha a szakszervezet összezavarható vagy megosztott, és ezt érzékeli a másik fél, ki tudja használni. Ebben az esetben csakugyan a sztrájk volt az egyetlen eszköz, és néhány napon belül ki is fizették a béreket.

– Mi akadályozta a tárgyalásokat?

Ő. Cs.: Egy olyan tőkéssel, amelyik a gyors, rugalmas alakváltoztatásra rendezkedik be, nagyon nehéz megállapodásokat kötni. Május elején, amikor itt volt a lengyel Szolidaritás elnöke, javasolta, hogy beszéljünk arról, mit tehetünk azokkal a munkaadókkal szemben, akik nehezen azonosíthatók. Ő úgy mondta: „gyenge munkaadók.” Velük szemben korlátozott lehetősége van a szakszervezetnek: ha sztrájkolunk, saját magunkat tehetjük tönkre, mert ő úgy bújik ki, hogy átmegy a második, harmadik vállalkozásába.

– Mi a hiányossága a sztrájktörvénynek?

Ő. Cs.: A sztrájktörvény egyik kitétele, hogy senki nem kényszeríthető sztrájkra. Kazincbarcikán a kulcspozíciókban sztrájkoltunk, a termelést blokkoltuk, így akik akartak, dolgozhattak, de a munkájuk nem lehetett sikeres. Ez azonban homályos pont, fölhatalmazást adhat a munkaadónak, hogy sztrájktörőket alkalmazzon.

---

– Mikor jogellenes a sztrájk?

Dr. Halász Zsuzsa, a Liga jogásza: A törvény szabályozza, hogy miért és mikor lehet sztrájkolni (gazdasági vagy szociális érdekek védelme, szolidaritási sztrájk), előírja a kötelező egyeztető tárgyalásokat, valamint, hogy a sztrájk jogellenességének megállapítását az ebben érdekeltek kérhetik a munkaügyi bíróságtól. Ennyi az egész. Minden mást a sztrájkszabályzatban kell meghatározni. Vitás lehet például a törvénynek az a pontja, hogy a sztrájk jogellenes olyan ügyben, amelyben egyedi munkaügyi vita folytatható. Ugyanis az egyedi munkaügyi vita összefügghet a kollektív érdeksérelemmel.

– Hogyan kell megírni a sztrájkszabályzatot?

H. Zs.: Nincs rá utalás a törvényben. Ezért a kollegámmal együtt úgy gondoltuk, összeállítunk egy sztrájkszabályzatot, és azt ajánljuk, csatolják ezt a kollektív szerződéshez. Erre mondják azt a Munkaügyi Minisztériumban, hogy a munkatörvénykönyv – az egész munkajogi szabályzás, ideértve a kollektív szerződést is – a munkabéke elvén nyugszik, ez pedig eleve kizárja a sztrájkot.

– Mi hiányzik a kollektív szerződésből, amiben a sztrájk kapcsán kellene megállapodni?

H. Zs.: Például, hogy mi lesz a bérekkel; ellenkező megállapodás hiányában a sztrájkolók nem kapnak bért. Fontos kérdés, hogy a sztrájk szervezői milyen felelősséggel tartoznak a bekövetkezett rongálásokért. Azért kell sztrájkőrséget állítani, mert a munkáltató szervezhet „utcáról felvett” sztrájktörőket is.

– Törvényes a sztrájktörők alkalmazása?

H. Zs.: Igen, mert benne van a törvényben, hogy senkit nem lehet sztrájkra kényszeríteni.

– Tehát a sztrájkőrség illegálisan tevékenykedik?

H. Zs.: Ha valaki munkára jelentkezik, és nem engedik be, akkor igen. Kazincbarcikán is egy csoport kezdett el sztrájkolni, és a következő napon szállingóztak befelé az irodisták; nekünk ekkor azt kellett mondanunk, hogy engedjék be őket.

– Mi a szerepe tehát a sztrájkőrségnek?

H. Zs.: A sztrájkolok anyagi felelősséggel tartoznak az üzem felszereléséért. A sztrájkőrségnek kell magának szabályzatot alkotni. Például, hogy háromóránként két-két ember vigyáz, mindenkit igazoltat, nem enged mást be. Ne küldhessen be két markos legényt a munkáltató, hogy szétveresse az üzemet, és kifizettesse a kárt a sztrájkolókkal. Tehát a sztrájkőrség főleg az anyagi kárra vonatkozó rendelkezéseket tartatja be. Megpróbálhatja elkerülni azt is, hogy a sztrájktörőket behívják, de erre nincs jogszabály. A gyékényesi kavicsbányánál például a munkaadónak sikerült a jogellenességet megállapítani, és a dolgozókon követelte a termeléskiesést. Mégpedig úgy, hogy nem engedte ledolgozni a kiesett órákat.

– Ezt megteheti a munkáltató?

H. Zs.: Amit a jog nem tilt meg, azt szabad neki. A munkaadó úgy értékelte, hogy kárt okoztak a kavicsbányának, mert nem dolgoztak, és a bíróság jogellenesnek nyilvánította a sztrájkot. A termeléskiesés kérdését elengedhetetlen szabályozni.

– Ezt úgy lehetne áthidalni, hogy a sztrájkőrség csak akkor vállaljon felelősséget, ha a munkaadó nem küld idegeneket az üzem területére.

H. Zs.: Ez sem olyan egyszerű, mert a minimális szolgáltatást el kell látni, és ezt a sztrájkszabályzatban rögzíteni kell. Kazincbarcikán is sztrájkoltak, és tudták, hogy kevés pénze van a munkáltatónak. Bejött két kamion, és megegyeztek, hogy a sztrájk ellenére megpakolják, de többet nem. Ezt leírták a szabályzatban, és amikor a munkáltató kiküldött újabb két kamiont, azt már nem rakták meg.

A sztrájktörvény nagyon felületes. Igaz, nem adhat minden esetre alkalmazható, egységes szabályozást. De legalább meg kellene jelölnie azokat a pontokat, amelyekben a sztrájk alatt meg kell egyezni.

• Válassz szakszervezetet!