Maloschik Róbert

Nyomtatóbarát változat

1975-ben egy dublini konyhában (a gitáros Garry Roberts szüleinek nem túl nagy örömére) megalakult az ír punk-new wave mozgalom talán legjelentősebb együttesének előfutára, a Nightlife Thugs. Ezt a nevet csak addig használták, míg nem csatlakozott hozzájuk egy helybeli 21 éves srác, aki addigra már változatos pályát futott be – volt buldózerkezelő, fotós, sőt a londoni Melody Maker külsőseként cikkeket írt az ír rockéletről. Robert Geldof – mert hisz róla van szó – előbb Bound for Gloryra keresztelte őket, majd mikor 1977-ben ő lett az énekes-szövegíró, Boomtown Ratsként működtek tovább. Első kislemezük, a Looking after No. 1. címe ellenére csak tizenegyedik lett a brit slágerlistán. Viszont ez a brit popzene történetének első „new wave” kislemeze, amit a nagy hatalmú BBC is hajlandó volt műsorára tűzni. 1978-ban és ’79-ben a Rat Trap, majd az I Don’t like Mondays lett Number One. Második, harmadik és negyedik nagylemezük (Tonic for the Troops – ’78; The Fine Art of Surfacing – ’79; Mondo Bongo – ’81) egyaránt Top 10-es volt. 1982-ben viszont hanyatlásnak indultak. 1984-ben Geldof közösen komponált egy dalt Midge Ure-ral, az afrikai éhezők megsegítésére. A Do They Know It’s Christmas? első lett a Band Aid néven tömörült brit muzsikusok előadásában. Aztán 1985 nyarán megszervezte a Live Aid koncertet. Ekkor már szinte nem múlt el nap, hogy a média ne foglalkozott volna vele. Igaz, nagyban hozzájárult ehhez, hogy a bulvárlapok nyíltan cikkeztek a legszebb tévé-bemondónővel, Paula Yatesszel bimbózó szerelméről is. 1986-ban a Boomtown Rats végérvényesen megszűnt, ezen már az sem segített, hogy 1986-ban Erzsébet királynő a brit birodalom lovagjává ütötte a jótékonykodó rocksztárt. Abban az évben Nobel-békedíjra is jelölték, de azt végül egyetlen ellenjelöltje, az amerikai író-polgárjogi harcos, Elie Wiesel kapta meg. Szólóévei közül eddig a legjobbra 1990 sikeredett, mikor is albuma, a The Vegetarians of Love a 21. helyig jutott, míg az arról kislemezre másolt dal, a The Great Song of Indifference 15. lett. A Vertigo által nemrégiben megjelentetett Loud-mouth (Nagypofájú) – The Best of Bob Geldof & The Boomtown Rats európai turnéja során hozzánk is ellátogat „a sir”. (A jelenleg Happy Clubsters néven működő kísérőzenekarban egy eredeti „boomtown rat”-et is üdvözölhetünk, a basszusgitáros Pete Briquette személyében.)

Köszönhetjük mindezt a Krokodil Koncertszervező Ügynökségnek, különösen Nagy Ritának.

December 14., szerda, 20 óra, Almássy Téri Szabadidőközpont
(Bp. VII., Almássy tér 5/a)

• Rábeszélő