Tamás Gáspár Miklós

Nyomtatóbarát változat

Tamás Gáspár Miklós (Szabad Demokraták Szövetsége):

Honfitársak! Barátaim! Magyarok!      

Egy esztendővel ezelőtt úgy ünnepeltük március 15-ét, hogy közben 8 ellenzéki barátunk rendőri őrizetben várta a tüntetés kimenetelét. Ők voltak a rendszer túszai.[SZJ] De a gumibotozás tavaly már elmaradt. Csak akkor kezdtek ismét püfölni bennünket, amikor Nagy Imre halálának 30. évfordulóján ismét az utcára mentünk.

Tavaly márciusa óta a kommunista rendszer erkölcsileg és politikailag megbukott. A hatalom birtokosai nagyjából ugyanazok, akik azelőtt – de miféle hatalom az, amelynek senki nem engedelmeskedik? Miféle hatalom az, amely ellenzékétől emeli el az ötleteit? Miféle hatalom az, amely ezen az ünnepen most azokhoz törleszkedik, akiket évekig végigpofozott a nemzeti emlékhelyeken? Köszönjük, nem kérünk a későn jött hazafias jóindulatból.

Ideje volna, hogy a kommunista párthatalom szerénységet tanuljon. Senki nem bízta meg az uralkodással, és ha majd részt akar venni a demokrácia versenyében, magába nézzen inkább, mintsem hogy máris a kártyák cinkelésével foglalkozzék.

Ideje volna annak is, hogy az új demokratikus mozgalmak fölhagyjanak a torzsalkodással és az ábrándkergetéssel, és készüljenek az építésre. Nyomor és zűrzavar fenyegeti az országot. Ez a veszedelem talán még elkerülhető, de időnk véges. Nyugalom, szilárdság, összetartás – csak ez mentheti meg Magyarországot!

Március 15-e ma nemcsak 1848, hanem 1956 ünnepe is. Célunk ma is az alkotmányos demokrácia és a nemzeti függetlenség. Ennél kevesebbel be nem érhetjük.

Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!

• Március 15.