Nyomtatóbarát változat

A politikai berendezkedéstől függetlenül minden hatalom erős csábítást érez arra, hogy a rendőrséget eszközként megkaparintsa, és politikai céljai érdekében felhasználja. Ez a törekvés változatos módokon és mértékben, de a fejlett demokráciák esetében is kimutatható. Az új demokráciák esetében pedig, ahol az új intézmények és a társadalom értékrendje még nem kellően szilárdult meg, ez különös figyelmet érdemel.

Körünkben vitán felül áll, hogy a rendőrségnek a polgárok szolgálatában álló közszolgálatnak kell lennie, és nem állhat egyetlen politikai erőcsoport kizárólagos hatalmában sem.

De tudatában van-e a társadalom annak, hogy a rendőrség politikai kisajátítása minden állampolgár és különösen a társadalom számára milyen veszélyekkel jár?

Vajon ismertek-e azok a módszerek és intézmények, melyekkel mindez megakadályozható? Sajnos nem eléggé. Sok az illúzió, kevés a megbízható tapasztalat.

Határozottan ki kell jelentenünk, hogy a rendőrség politikai kisajátítása az egyik legsúlyosabb veszély a demokráciára és minden állampolgárra, magukra a rendőrökre nézve is!                    

Mi módon akadályozható ez meg?

A hatalom jellemzett törekvéseit nemkívánatosnak, antidemokratikusnak, de természetesnek kell tekintenünk, így a működő demokratikus intézményrendszer folyamatos karbantartásával kell ezek ellen minden demokratikus erőnek védekeznie. (…)

Nem elégséges azonban mindezeket csupán jogszabályokban rögzíteni. Ha nincs olyan intézményrendszer, amely a hatalomtól függetlenül képes kontrollálni és korrigálni a normák esetleges megsértését, akkor csupán „kirakat”-jogszabályokkal van dolgunk.

Ebben az egész társadalom érdekeit szolgáló feladatban játszanak különleges szerepet – mint független, nem kormányzati szervezetek – a rendőrök szakmai-érdekvédelmi szervezetei és azok nemzetközi szövetségei.

• Visszabeszélő