Hoós Ágnes

Nyomtatóbarát változat

Swierkiewicz Róbert mail-art kiállítása, a Network-hálózat, július 2-án nyílt meg a budapesti Fészek klubban. Az augusztus 30-ig megtekinthető anyag bővített változata. Tartalmazza az 1986-ban Sárospatakon Reveláció címmel, majd az 1987-ben Miskolcon megrendezett kiállítás anyagát, és az 1990-ig fölgyülemlett küldeményeket. A kérdés, melyre a világ minden részéről beérkezett művek válaszolnak: „Mi világítunk?”

Swierkiewicz Róbert a nyolcvanas évek elejétől foglalkozik mail-arttal, s a Regős Imrével, valamint Lévay Jenővel megalakított Xertox csoporttal több témában rendezett már mail-art kiállítást (Emberkísérletek 1982, Mosoly 1984). A kérdésre, hogy miért kezdett el mail-arttal foglalkozni, azt válaszolta: a kommunikáció és a kontaktus hiánya okozta űr indította el kísérletét, s e hiány kitöltésére törekedett a hatalmas nemzetközi levelezőhálózathoz való csatlakozással, a művésztársaival folytatott postai levelezéssel.

A mail-art a kommunikációs hálózatot és magát a kommunikációt emeli a műalkotások szintjére, a „levél-mű-kép” ezt a kapcsolat- és érintkezésrendszert reprezentálja, illetve csak ezzel a kontaktussal együtt válik hitelessé. A mail-art demokratikus művészet, hiszen magába foglalja mindazt, ami a postai szolgáltatások útján valakitől valakihez elküldhető: hang- és videofelvételektől, szövegeken és képzőművészeti alkotásokon át a bélyeggel ellátott kavicsig. A lényeg a hálózat, melybe bárki beléphet, aki ily módon kíván információkat és eszméket cserélni másokkal. A mail-art heroikus művészet is, mert bízik abban, hogy valódi üzenetek juthatnak el egyik embertől a másikig, s így kialakulhat a valódi párbeszéd és valódi megértés.

Swierkiewicz Róbert 1983-ban kezdte a világban szétküldeni a csomagolópapírokra egy gesztussal felvitt üres villanykörte motívumát, és a REVELÁCIÓ kiállításra szóló felhívást. A villanykörte-motívum azóta, a kiállítást megnyitó Hajdu István szavaival, „metaforává nemesedett – más szempontból motívummá formálódott –, a fogalom pedig tárgyiasult, ironikus fényt kapott (az izzószál nélküli égőtől különösképp!), s miközben nem térhetünk ki az ötvenvalahány ecsetrajz némelyikének valódi szépségétől, hátat kell fordítanunk ennek a fajta érzéki örömnek, hogy a reveláció homályába merüljünk”. A villanykörte-vázlatokra (vagy inkább vázlatokba) festett és írt válaszokban játék és komolyság, pátosz és irónia keveredik, mégis csak a gesztus, a konkrét emberi kapcsolatok nyilvánossá tétele komolyan vehető. Mert a mail-art a postai szolgáltatásokat emeli szertartássá; az intézményesülés, a kommunikációt merevvé és sivárrá keményítő folyamat ellen küzdve éppen egy intézményre épít.

A postaköltségek sok pénzt felemésztenek, a kiállítások nem hozzák vissza a kiadásokat. Nem a pénz, a bizalom tartja fenn a mail-artot. Ha ez a bizalom valahol megtörik, ha egyáltalán megtörhet, akkor lehetséges, hogy ez az irányzat is történelemmé válik. Ki tudja? A kommunikáció mindenesetre nem szűnhet meg. Legfeljebb iránta érzett naiv hitünket veszíthetjük el.

Swierkiewicz Róbert mail-art anyagának kiállítása a Fészek Galériában (VII., Kertész u. 36.).

Nyitva: augusztus 30-ig naponta 14–18 óráig

• Rábeszélő