–czki– [Gyekiczki András]

Nyomtatóbarát változat

Árkus édesapja 21 évvel ezelőtt vett bérbe a tanácstól egy Növény utcai 300 nm-es folyóparti üdülőtelket. A sok munkával feltöltött, gyümölcsfákkal, dísznövényekkel gazdagított területre egy 30 nm-es, engedélyezett kőházat épített a család, és bevezette a vizet és a villanyt. Árkus özvegy, beteg édesanyja azonban szeretne megszabadulni az ingatlantól, tavasszal találtak vevőt az építményre, s így gondolták, nincs különösebb akadály a bértelek bérleti jogviszonyának átengedése előtt sem. A városüzemeltetési irodában első látogatásukkor szabott 27 ezer forintos közműfejlesztési hozzájárulást a vevő hajlandó lett volna befizetni. Különösebb fennakadást az sem okozott, hogy vevő feleségének ügyvéd által bemutatott meghatalmazása nem volt elég, s így kórházból kellett behozni az asszonyt. Kis Attila városigazgató (a műszaki és ingatlanügyek felelőse) következő lépése azonban váratlanul ért vevőt és eladót egyaránt. Diszkriminatív módon, a többi környékbeli bérlő jogviszonyának változatlanul hagyása mellett Árkusék bérleti díját az évi 10 Ft/nm-ről felemelték 67 Ft/nm-re. A birkatürelmű vevő még ezt is lenyelte volna, de amikor a hivatal a díjemelést évesről havira módosította, ami évi közel 250 ezer forint, ez már sok volt vevőnek is, eladónak is. A vevő elállt vételi szándékától, Árkus Péter pedig – miután hiába járt a polgármesternél is, ügye nem haladt előre – éhségsztrájkba kezdett.

Ha Árkusék élnének elővásárlási jogukkal, a befektetett munka értéke nem kerülne levonásra. (Később módosult a polgármester álláspontja.) A telek piaci értéke azonban majdnem másfél millió forint, s Árkusék ezt nem tudnák megelőlegezni egy majdani biztos vevőre várva.

Losics Ferenc, a képviselő-testület szabad demokrata tagja úgy véli, hogy nehéz örökséget hagyott a tanács egykor kedvezményesen mért bértelkeivel az önkormányzatra. Nem tehetnek másként, hosszú távon az üdülőtelkeket is bevételi forrásként kell számításba venniük, s bérleti díjukat sem lehet változatlanul hagyni, ha az egyéb bérleményekét emelni kívánják. Szerinte nincs más út, a bérlők álljanak össze szövetségbe, s így hathatósabb lesz képviseletük. Elismerte azonban, hogy a hivatal elmarasztalható a vevő elriasztása miatt.

Hajas Ervin polgármester (SZDSZ) más ügyek kapcsán már Árkus akciója előtt elbocsátotta állásából a városigazgatót, mert meglátása szerint nem tudott szimultán 33 táblán sakkozni, ebben az ügyben pedig hatáskörtúllépést követett el. (A bérleti díj megváltoztatásához ugyanis a képviselő-testület jóváhagyása kell.) A polgármester javaslata: vagy az önkormányzat veszi meg a felépítményt hivatalos felértékelés után, és a telekkel együtt értékesíti, vagy Árkusék hoznak új vevőt. Persze a képviselő-testület, Duna-parti telkekről lévén szó, álljt mondhat az elidegenítésre – tette hozzá a polgármester. Hajas úr szerint az éhségsztrájk figyelemfelhívó jellegű volt, s őt is elgondolkodtatta: „látni kell a polgárok anyagi terheit, az elővásárlás felkínálásakor netán kedvezményeket lehet megállapítani”.

Árkus Péter önkéntes koplalása során sok vele szimpatizálóval ismerkedett meg a betérők és a hivatalban dolgozók közül. „Egyes vezetők ha rám néztek, úgy csináltak, mintha nem látnának, a többiek eleve olyan magasan hordták a fejüket, hogy ott lenn nem is láthattak. A legtöbb örömet és hitet egy-egy titokban átnyújtott kávé adott.”

• Önkormányzat