Nyomtatóbarát változat

Jó szokás szerint az 1993-as év is áremeléssel kezdődött. 1991-ben 5,7 százalékkal, 1992-ben 4,6 százalékkal, 1993-ban 5,5 százalékkal, azaz személyenként 617 Ft-tal nőttek a minimális szintű megélhetési költségek az év elején. Míg a korábbi években az állami támogatások megszüntetésének voltak tulajdoníthatók az áremelkedések, idén túlnyomó részben a kétkulcsos áfa bevezetése révén, a költségvetés pozícióit javítandó került sor rájuk. Meg kell jegyeznünk, hogy az elkövetkezendő hetekben további áremelkedésekre kell számítanunk: A BKV, a távfűtés, a melegvíz, a gázszolgáltatás és a tüzelő árának emelkedését január elején még nem kellett regisztrálnunk.

A fent említett 617 forintos létminimum-növekedésnek 60 százalékát (375 forintot) tudhatunk be a kétkulcsos áfa bevezetésének, vagyis a költségvetés ez évi januári sarca a létminimumon 3, 3 százalékot lendített. A legkevesebb megélhetési költségek további növekedését a termelők és forgalmazók értéktelenedés várakozásai miatti áremelkedéseknek köszönhetjük.

A szociális szféra másik fontos eseményének kellene tartanunk a szociális törvény legutóbbi létminimum-számításunk óta történt elfogadását. Nagy érdeklődéssel vártuk, évek óta szinte mániákusan ismételtük, hogy a szociális piacgazdaságban végre meg kell születniük szociális jogainknak is. Szociális törvény ugyan született, szociális jogaink még nem. Továbbra is az ellátó intézmények mérlegelésétől függ, továbbra is adható, odaítélhető a szociális ellátás. Ami így bírói úton aligha kényszeríthető ki az államtól.

Egyes rendkívüli nélkülöző lakossági csoportok szinte semmit sem kaptak a törvénytől, így a minimálnyugdíj alatt vagy a mindenféle ellátás nélkül tengődő időskorú szegények mintegy százezres hada, akiknek népnyugdíját kb. ugyanakkora összegből lehetett volna fedezni, mint a koalíció által rendkívül preferált nagycsaládosoknak nyújtott gyermeknevelési támogatás. Igaz viszont, hogy két minimálnyugdíj szinte elég egyetlen egyedülálló nyugdíjas létminimumának fedezésére.

Egyébként az a véleményünk, hogy olyan szociális törvényre van szükség, amely garantálja minden magyar állampolgár jogát az életben maradáshoz.


Budapest, 1993. január 11.

Újpesti Családsegítő Központ

• A létminimum alatt