Skip to main content

Közvélemény-kutatás, 1971

Vásárhelyi Mária

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


ÉLETSZÍNVONAL, GAZDASÁGI HELYZET

1971-ben készült el az első országos reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatás, amely arra keresett választ, hogy milyennek látja a magyar lakosság az ország gazdasági helyzetét, szociális viszonyait és hogyan vélekednek az emberek saját életszínvonalukról, gazdasági perspektíváikról. Az alábbiakban e kutatás eredményeiből idézünk.

Elégedett Ön jelenlegi életszínvonalával?

Elégedett 62%
Részben elégedett, részben elégedetlen 28%
Elégedetlen 10%

Az Ön Véleménye szerint kik élnek a legjobban Magyarországon?

Állami és gazdasági vezetők 35%
Mérnökök, orvosok, művészek 19%
Maszekok 7%
Szorgalmas, igyekvő emberek 5%
Takarékos, beosztós emberek 5%
Munkások 3%
Parasztok 3%
Párt, tanácsi, KISZ funkcionáriusok 1%

Az Ön véleménye szerint kik élnek a legrosszabbul Magyarországon?

Lusta, ügyetlen, rosszul dolgozó emberek 22%
Akiknek nincs szakképzettségük 13%
Nyugdíjasok, öregek 11%
Akik nem tudják beosztani a pénzüket 10%
Cigányok 7%
Sokgyermekes családok 6%
Parasztok 6%
Tanulatlanok 5%
Akik munkából élnek, és nem ügyeskedésből 2%

Ha Ön váratlanul 5.000Ft-hoz jutna mit tenne ezzel, mire költené?

Tartós fogyasztási cikkre 27%
Lakást vásárolna, bővítene, felújítana 22%
Alapvető fogyasztási cikkre 17%
Takarékba tenné, félre tenné 15%
Utazásra 2%
Szórakozásra, luxusfogyasztásra 1%
Kulturális jellegű fogyasztási cikkre (könyv, hanglemez) 1%

És mire költené a pénzét, ha 100 000Ft-hoz jutna váratlanul?

Lakást vásárolna, bővítene, felújítana 52%
Takarékba tenné, félre tenné 10%
Autót, telket vásárolna 10%
Tartós fogyasztási cikkre 7%

Ha Önnek lehetősége lenne kettő, az ország életszínvonalát érintő intézkedést hozni érintő intézkedést hozni, melyek lennének ezek?

Béremelés 29%
Munkafegyelemmel, jobb gazdálkodással, termelékenységgel összefüggő intézkedés 13%
Árcsökkentés 12%
Lakáshelyzet megoldásával kapcsolatos intézkedés 11%
Demokratizmussal kapcsolatos intézkedés 9%
Nyugdíjintézkedés 7%
Szocialista erkölccsel kapcsolatos intézkedés(korrupció, protekció, bűnözés) 4%
Oktatással kapcsolatos intézkedés 3%

A nyugati és szocialista országok életszínvonalának megítélése, aszerint, hogy a kérdezett járt-e külföldön



<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

Szocialista országban járt

Nyugati országban járt

Mindkettőben járt

Nem járt külföldön

Átlag

A nyugati országok életszínvonala magasabb

56

67

78

40

47

A szocialista országok életszínvonala magasabb

24

21

9

32

29

Nincs különbség

13

6

11

20

17

Egyéb válasz

7

6

2

8

7

Összesen

100

100

100

100

100


TÁRSADALMI-POLITIKAI ÜNNEPEK

Ugyanebben az esztendőben készült az a közvélemény-kutatás is, amely a társadalmi-politikai ünnepekről és ünneplési szokásokról gyűjtötte össze egy 1000 fős, országos reprezentatív minta tagjainak véleményét.

A felsorolt ünnepek közül válassza ki azt a kettőt, amelyek véleménye szerint az emberek számára a legnagyobb ünnepnek számítanak! 


 

TSZ-tagok

Ipari munkások

Szellemi dolgozók

Tanulók

Április 4.

55

40

31

25

November 7.

20

27

39

46

Május 1.

9

21

21

11

Augusztus 20.

4

3

2

9

Március 21.

2

4

4

4

Március 15.

3

1

0

3


Mi teszi ünneppé az ünnepnapokat?

Nem kell dolgozni 44%
Együtt van a család 38%
Van lehetőség a szórakozásra, kikapcsolódásra 34%
Ünnepi ruhát hord az ember, mást eszik, mint máskor 14%
Látogatók, vendégek jönnek 12%
Megemlékezés valamiről, hagyomány, szokás szerint 12%
Változatosság a hétköznapokhoz képest, nem olyan egyhangú 12%
Ünnepi hangulat van, másképp érez az ember 11%
Ünnepi esemény, megmozdulás, látványos 9%
Az előzetes készülődés 6%

Ön miért szokott részt venni az április 4.-én, november 7.-én rendezett vállalati ünnepélyeken? (Minden megkérdezett két okot jelölhetett meg)


 

MSZMP tagok

Párton kívüliek

Nekem is ünnepek ezek az évfordulók

47

43

Szeretem a munkatársaimat, jó együtt lenni a közösséggel

33

45

A részvétellel is kifejezem a meggyőződésemet

56

28

Az ünnepség szórakozást nyújt

14

21

Tőlem elvárják, hogy részt vegyek

21

19

Megszoktam, hogy elmegyek az ünnepélyre

6

17

Nálunk kötelező, vagy legalábbis tanácsos részt venni az ünnepélyen

5

4

Jutalmazás szokott lenni, ezért szoktam részt venni

2

7

























































































Megjelent: Beszélő folyóirat, 2. szám, Évfolyam 3, Szám 2


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon