Nyomtatóbarát változat

Elmélet


A lakás bizonyos életfunkciók szolgálatára, azok védelmére és az ezekhez tartozó tárgyak elhelyezésére szolgál. Ezek a funkciók az alvás, tisztálkodás, öltözködés, étkezés, főzés (vegetatív funkciók) és a szellemi tevékenységek.

A kényelmet a funkciók különválasztása és a hozzátartozó használati tárgyak célszerű és egyértelmű elhelyezése biztosítja. Ebből következik elsősorban a kellő mennyiségű ruházati szekrénnyel ellátott külön öltözőhelyiség szükségessége és általában a vegetatív funkcióknak – melyek minden családnál azonosak – bizonyos fokú tipizálása, tehát beépítettsége.

Minden rendetlenség abból ered, hogy nincs meg mindennek a pontos, egyértelmű helye – ha egyáltalán van helye – és nem automatikusan következik az, hogy egy-egy tárgyat hol raktározunk vagy hol használunk.

A fejlődés is a funkciók szelektálását mutatja (v. ö.: primitív ember és kultúrember lakását; gyermek pólyája – minden egy helyen –, tudós vagy művész lakásában különböző szellemi funkciók is osztott terekben).

Gyakorlat


Bár az 1946. évtől szorgalmaztuk a lakáselméletet, annak céljáról, rendeltetéséről és követelményeiről szóló tételeket és azok megoldását, megvalósítani először csak 1947-ben, kisebb létesítményeknél és csak részleteiben sikerült, az elv újszerűsége és vélt költségei miatt.

1947–48. évi lakásújjáépítésnél megoldott a hálóhely–öltöző–fürdő kapcsolata, alvás–öltözködés–tisztálkodás funkciója, valamint konyha–tálaló–étkező 3 m távolságú kényelmessége. Az étkezőfülke csökkentett igényű lakásnál az 1954-es megoldásban került kivitelre. Az öltözőelvet akkor még nem sikerült keresztülvinni.

Az öltöző a legkisebb igényű épületfajtánál is szükséges és gazdaságos, amit a Zamárdiban 1954–55-ben épült nyaraló is mutat. Orvosházaspár tulajdona, akik a főzést szabadságidejük alatt ki akarják kapcsolni. A melegítés zsúrkocsira szerelt főzőlapon történik a verandán vagy bent, tehát konyhafülke sincs. Látható az alvás, öltözködés, tisztálkodás jó kapcsolata, a szobában elhelyezendő szekrények-feleslegessége és ezzel a tágas érzetű enteriőr biztosítása.

Az ismertetett lakáselvek részbeni megvalósítására a Bocskay és Daróci út sarkán épült lakóház tervezése adott lehetőséget. A beruházó minisztérium haladó szellemű bizottsága magáévá tette a típustól eltérő tervet és már 1955 tavaszán mind tartalmilag, mind formájában a hivatalosan előírt irányzattól eltérő építészeti megoldást engedélyezett. /…/

Az öltöző és fürdő meztelen-forgalmának és az összes ezekhez tartozó tárgyak elhelyezésének építészeti megoldása biztosítja a szobák könnyű rendben tarthatóságát és a zsúfoltság elkerülését.

Egy kétszobás lakást hat személyre bebútoroztunk. A képek a tágas jelleg mellett azt is mutatják, hogy a jelenleg gyártott bútoroknál egyszerűbb és olcsóbb darabokkal jobban és szebben lehet enteriőröket teremteni. A teljes lakberendezés értéke könyvek nélkül, de textilekkel, kerámiákkal, párnákkal stb. együtt 25 000 Ft.

Kismarty-Lechner Kamill: Korszerű lakások, Magyar Építőművészet, 1957/1–2.


A rendelkezésre álló korlátozott anyagi keretből jelenleg döntő többségében 1 és 1 1/2 szobás lakások épülnek. /…/ A jelen lakáshiány mellett lakásügyi hivatalaink sok esetben az egyszobásokat is többgyermekeseknek utalják ki.

Böhönyei János: Kislakások berendezési kérdései, Magyar Építőművészet, 1957/3–4.


A jelenlegi lakásszükséglet /…/ több mint egymillió lakásra tehető. A hiány felszámolására perspektivikus terv készül, mely előreláthatóan 18 év alatt elégíti ki ezt a szükségletet.

Szenes Ervin: Megjegyzések az állami lakásépítési tevékenységhez, Magyar Építőművészet, 1957/5–6.

• Beszélő évek – 1957