Ara-Kovács Attila

Nyomtatóbarát változat

Minthogy a kollektív jogok különleges jelentőségét a legtöbb ország igazából egyelőre nem mérte fel – némely országok el is utasítják –, a Német Szövetségi Köztársaság és Kanada áthidaló javaslatot nyújtott be, mely kizárólag a kisebbségi kérdést érinti, de annak jogbiztonságát az általános emberi jogok keretében kívánja rendezni. Ez a javaslat egyébként sokak elképzelésével találkozik máris, így esély van arra, hogy a majdani záródokumentum erre épüljön. Nem szerencsés a svájci javaslat, mely – a konfliktusok és az emberjogi helyzet tisztázatlanságára tekintettel – moratóriumot hirdetett meg, és ajánlja, hogy majd egy év múlva, jól előkészített, külön Helsinki Konferencia keretében térjenek vissza a kérdésre.

A legfurcsább és sok visszatetszést kiváltó javaslat Bukarestből érkezett. A román megközelítés tipikusan nemzetállami, mely kifejezetten kerüli a kultúrák és szubkultúrák természetes biztonságvágyának garantálását, ugyanakkor felsorolja azokat az állampolgári kötelezettségeket, melyekkel az érintett közösségek tagjai az államnak tartoznak. Több delegátus felháborítónak nevezte azt a bukaresti eljárást, hogy bárkitől is lojalitást várjon el egy kormányzat, ha cserébe e lojalitásért semmilyen jogi biztosítékot sem remélhet. A heves ellenállás láttán a románok, bár javaslatukat nem vonták vissza, kiegészítették azzal, hogy épp ideje lenne általános felmérést kezdeményezni az európai kisebbségek számának pontos megállapítására, amit nemzetközi megfigyelők jelenléte hitelesítene mindenütt. E javaslatkiegészítéssel viszont mindenki egyetértett, és számítani lehet arra, hogy az majd az elfogadandó végleges szövegben is szerepel.

A román delegáció helyzetét enyhén szólva nem teszi könnyebbé mindaz, ami ezekben a napokban Romániában történik. A konferencia hétvégi plenáris ülésén a spanyol, az amerikai, az angol, a csehszlovák és a görög felszólalók immáron a Bukarest utcáin randalírozó állítólagos bányászokról készült megdöbbentő fényképfelvételek hatása alatt éles szavakkal ítélték el az Iliescu-kormányt. Állásfoglalásukat nyomatékossá tette az is, hogy Washington azonnal élt a bécsi Helsinki Konferencián kidolgozott emberjogi mechanizmus egyik lehetőségével, és információkat követelt az eseményekről. Miután Bukarest válaszai nem voltak kielégítőek, lépéseket tett, hogy kétoldali tárgyalások kezdődjenek a kérdésről. Az Európai Közösség egyidejűleg azonnali hatállyal felfüggesztette a már előkészített gazdasági megállapodás aláírását Romániával.

A Romániával kapcsolatos kifogásokat legszenvedélyesebben a témát jól ismerő osztrák küldöttségvezető dr. Martin Vukovich fogalmazta meg. Az Iliescu-kormányzatot a Ceausescu-rezsim utódjának nevezte, Romániát pedig olyan államnak, amelyben csak a látszat kedvéért tűrik meg a pártokat, lényegében tovább él a monolitikus diktatúra. Éles szavakkal bírálta a jelenlegi bukaresti vezetés nemzetiségi politikáját, visszautasítva a román tervezetet. Románia – mondta – kötelességek betartását követeli a kisebbségektől ahelyett, hogy jogokat adna nekik. Pedig mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy nem az államot kell megvédeni a kisebbségektől, hanem a kisebbségeket az államtól.

A román delegáció vezetője, Trajan Chebeleu válaszában a korábbi romániai időszakokra jellemző hangnemben utasította vissza az osztrák vádakat, nem riadva vissza attól sem, hogy terrorisztikusnak nevezze azokat. Elég különös fordulattal viszont a jelenlegi bukaresti vezetés iránti szolidaritást vélt felfedezni a többi delegáció felvetette kifogásokból.

Szó se róla, a román küldöttség nehéz helyzetben van. Bukarestből úgyszólván semmilyen információt sem kap. Magánbeszélgetésekben a román delegáció tagjai rendre bevallották, hogy ők is az itteni sajtóközpont telexjelentéseiből értesültek a bukaresti fejleményekről. Így aztán nem csoda, ha Chebeleu nagykövet a plenáris ülésen megtartott beszédében a napokkal korábban kiadott bukaresti kormánynyilatkozat újólagos ismertetésére volt kénytelen szorítkozni. Ez az Egyetem téri tüntetőket sommásan üzéreknek és prostituáltaknak titulálta, mely felháborodást és derültséget egyaránt kiváltott a jelenlevők körében.

• Külföld