(Fodor Andrea), (Krizsik A.)

Nyomtatóbarát változat

Mi menti meg a cseheket?

Engem csak az aggaszt, mi menti meg a Cseh és Szlovák Köztársaságot, Lengyelországról nem is beszélve. Mert hogy minket mi ment meg, azt már tudom. A „Világkiállítás”. Általa biztosítva a fényes jövő, nélküle a végleges lemaradás Európától – legalábbis ha hinni lehet kormányunk gőzerővel működő propagandagépezetének. De akkor mire alapozza a Világbank, az IMF, az EGK és más efféle nem éppen laikus testületek, hogy ez a három ország nagyjából hasonló helyzetben van, és többé-kevésbé azonos esélyük van a kilábalásra? Hiszen Csehszlovákia és Lengyelország bizonyosan nem rendez Expót a belátható jövőben. Ekkorát tévedne ez a sok jeles gazdasági szakértő? Vagy talán mégis inkább a magyar kormány téved?

Fodor Andrea

Kell-e nekünk?

Mármint a világkiállítás?

Ezt a kérdést az állítólag a politikus, hallgatag és közömbös többségben is sokan felteszik – önmaguknak.

Az „utca embere”, még pontosabban az a bizonyos „pesti átlagember” – ami tulajdonképpen zsurnalisztikái fikció, mégis létező „Valaki” – természetesen nem Bauer Tamás egzakt megállapításainak nyelvezetével fogalmaz. Inkább „csak” érzékel, azonban mégis egyértelműen ugyanazokra a következtetésekre jut.

Az átlagpesti – ha éppen nem a „szkájcsanel” vagy más égi csatorna programját bámulja – mind gyakrabban látja és hallja a Nagy Nemzeti Média (MTV) különböző műsoraiban azokat a magabiztos urakat, vállalkozókat, akikről szinte árad: a világkiállítás valóban bombaüzlet lenne. Nekik.

Az átlagnéző a gesztusokból, tekintetekből kiolvassa a „kibicnek semmi nem drága” alapkoncepcióját, és rádöbben arra, hogy a „Város” egy szegmentje bizonyára egyfajta csodacityvé avanzsálna az Expo révén, de Budapest általános lepusztultsága konzerválódna.

Az utca embere, aki szereti a fővárost, hónapok óta azt hallja szinte úton-útfélen, hogy „sír” a BKV. Valószínűleg nem ok nélkül. Hiszen jelenleg is három! Duna-hídon korlátozzák a közlekedési szakemberek a villamosok sebességét a pályatest már-már használhatatlan állapota miatt.

A buszok többsége „papíron” már nem is létezik.

A füstokádó, rozzant csuklósok tetején becsorog az eső, a hólé, az ablakok és ajtók csörömpölésétől csak ordibálva lehet beszélgetni a „szárnyaló” Ikaruszokon…

Az átlagember arról is értesült, hogy a Várhegy csatornázása elkorhadt, tönkrement. A kiszámíthatatlan és tisztázatlan eredetű patakocskák átcsordogálnak a vezetékek mellett és alatt. Ettől nyirkossá várnak a műemlék épületek, alámosódnak fontos tartóelemek, elvész a talaj természetes kötőanyaga…

A Halászbástya restaurálása elodázhatatlan – lenne…

Az egykor híres Kioszk-épületcsoport, ami később, a magyar beat hőskorában a Budai Ifjúsági Park nevet kapta, maholnap az enyészet martalékává válik…

A harmincas években még rendezett, tiszta néppark, a Római part, ma már alkalmatlan a pihenésre. A parti utakon kátyúk, por és sártenger. Télen nincs hóeltakarítás, nyáron nincs szúnyogirtás, a csónakházak tulajdonjoga körül föl-föllángol a vita…

…A Margitsziget fái között törmelék- és hulladékhalmok, a járdaszegélyek töredezettek…

Budapest fürdőváros (?)

…1945 óta csupán a Gellért fürdőt renoválták. A többit talán még a török hódoltság idején. A „Széchenyi” általános és több évig elhúzódónak ítélt rekonstrukciója már 10-15 éve esedékes…

…Nagy-Budapest területének mintegy 40 százalékán hiányzik vagy hiányos a közművesítés. Kispest, Lőrinc, Pestimre, Erzsébet… legnagyobb részén még ma is szippantókocsikkal oldják meg a szennyvizek eltávolítását Az önerős, tehát a lakosság anyagi kapacitására épülő csatornázás tartalékai kimerültek…

Az utca emberének a világkiállítás megrendezéséről kialakított véleménye nem lehet kétséges. Egy legeslegújabb kori Patyomkin falu felépítését nem helyesli.

De ha Expo ügyben úgy kérdeznék meg a polgárokat, hogy telefonon kellene válaszolni, nos, akkor ez a módszer nem járna sikerrel.

Budapesten ugyanis nincs működő távbeszélő-hálózat (sem).

Krizsik A.

• Visszabeszélő