Nyomtatóbarát változat

N&n galéria néven remek kiállítóhely működik a részben sétálóvá alakított Hajós utcában, Nagy Bálint és tsai építészirodájának kiállítóterme: ilyen tényleg nincs másik a városban. Érdemes megnézni – és nemcsak építészeknek: boldogan mutatjuk be itt, a Beszélő lapjain is a legújabb látnivalókat, Nagy Bálint szerkesztésében. Aki még többre kíváncsi, látogasson el a Hajós utca 39.-be (mindjárt a 2. ház a Bajcsy Zsilinszky úttól), vagy a www.nagybalint.hu oldalra. Most éppen a Kertek című kiállítás látható, amely Kis Péter építész munkáit mutatja be. Az alábbiakban Janáky István építész megnyitóját közöljük, valamint a kiállított műveket kísérő szövegeket.

Janáky István
Megnyitó

2001. március 7.

Tisztában vagyok vele, hogy egy kiállításmegnyitó nem alkalmas a színre bocsátott művek tüzetes és hosszas taglalására, pláne ha olyan elmélyült és ambiciózus munkákról van szó, mint az itt látható négy dolog: a margitszigeti Vadaskert, az állatkerti Japánkert rekonstrukciója, a Budapest Zoo Nagysziklájának belső terébe tervezett Éjkert és a mindszentkállai kettőszázkettes helyrajzi számú ingatlan falusi kertje.

A megfelelő értékelést az is gátolja, hogy nem vagyok a kertművészet tudora. Hogy mindezeken a nehézségeken úrrá legyek, az elmúlt hetekben felkerestem néhány szakértőt, akik többé-kevésbé ismerik is a kiállított anyagot. Az ő szakvéleményeik fognak most hallhatóvá válni, egy magnószalag segítségével. Van köztük talajbiológus, botanikus, kerti dísztárgyakat készítő művész, sőt még parkőr is. Hallgassák meg őket.

(Egymás után felhangzik a nagy fülemüle, amint csattog, a fekete harkály, amint kopácsol, a vad gerle, amint burukkol, a kakukkoló kakukk, a holló, amint korrog, a süvöltő, amint csisszeg, a búbos banka, ahogy többször azt kiálltja, hogy hu-pu-pu, a sajátszerű hangokat hallató haris, a barátka poszáta, amint csicsereg, a hortyogva riszákoló túzok és a macskabagoly, amint huhog.)

Az elhangzottakhoz nem is akarok hozzáfűzni semmit, mert arra az elhatározásra jutottam, hogy teljesen egyetértek ezekkel a kerti profikkal, bár bevallom, hogy a szövegek ezoterikus szakmai fordulatai miatt több helyen nem egészen világosan értettem, mit is akartak mondani. A kiállítást mindenesetre megnyitom.

Kert
(Mindszentkálla, 202. hrf.)

(…) Mutuban a Szucsau melletti Tajhu-tó egyik partján nő négy ciprusfa, ezeket a tulajdonságaiknak megfelelő nevekkel illették: Tiszta, Ritka, Ódon és Különleges. A Tiszta nevű fának hosszú s egyenes a törzse, lombozata esernyőszerűen szétnyílik a tetején. A Ritka egészen a földig hajol, és törzse három Z alakú ággá válik szét. Az Ódon teteje csupasz, törzse széles és zömök, rendetlenül növő s félig kiszáradt ágai egy öregember ujjaira emlékeztetnek. A Különleges nevű fának kettéágazó törzse spirál alakban csavarodik össze, és így tekeredik egészen a fa tetejéig. (…)
Lin Yutang



(…) A citromfa a legelőkelőbb a különböző illatos növények között, igazi nemesúr, mert illata oly finom, hogy alig lehet megérezni; a jázmin viszont közönséges fickó, mert illatát részben másoktól veszi kölcsön. A jázmin illata tehát egy mosolygó hízelgőt idéz meg. (…)
ismeretlen kínai festő visszaemlékezései

Éjkert

Az „A” hegy mészkőhegységet mintáz, dolomitcsúccsal. Ahogy a víz bejut és átjárja egy mészkőhegy belsejét, úgy kívánjuk a műszikla belsejébe a természetes fényt bejuttatni és végigvezetni (víznyelő-fénynyelő, cseppkő-fénycsepp ). Így a műszikla belseje – a különleges fényviszonyok hatásaként –  teliholdas kerteket imitál.
műleírás

Japánkert

A tradicionális japánkertek egyetlen építménye a teaház, így a bonsaioknak védelmet nyújtó pavilon megjelenésében egy, a környező fák közé benövő bambuszligetet imitál. Íves üvegfal választja el a látogatókat a fácskáktól, amely a méhviasszal kezelt vörösfenyő oszlopok között kanyarog, akárcsak a bemutató hátterét adó bambuszfal. A bazaltzúzalék ágyazat, az automata öntözőberendezéssel és a környező fák lombkoronáinak alsó szintjén lévő fa-alufólia árnyékolóval kiegészítve biztosítja a megfelelő klímát a nyári melegben.
műleírás

Vadaskert

A helyet megismerve ráébredtünk, hogy tereit elsődlegesen a facsoportok helyzete és nem a házak egymáshoz való viszonya határozza meg. A meglévő erdészlakot mint az egyetlen házként megformált épületet kívánjuk megtartani. Felismerve azt, hogy terület nem bír el több „házat”, a többi épületet „farakatként” terveztük meg.
műleírás

• Kultúra