Skip to main content

Impresszum

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A BESZÉLŐ e számának önköltsége példányonként 80 Ft.

Szerkesztőségünkkel az alábbi címeken lehet fölvenni a kapcsolatot:

Haraszti Miklós XIV., Füredi út 7/d

Kis János XI., Kelenhegyi út 23/a 658-217

Kőszeg Ferenc V., Felszabadulás tér 4.

Petri György I., Batthyány u. 31.

Solt Ottilia II., Komjádi u. 3. 351-086

Köszönetet mondunk azoknak az olvasóknak, akik előző számainkban közölt felhívásunkra hírrel, cikkel vagy dokumentummal jelentkeztek. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott írásokat folyamatosan közöljük – ami nem illik lapunk műfajához, azt átadjuk más szamizdatfórumoknak, önálló terjesztésre. Lapunkban – miként a sajtóban szokás – meg lehet jelenni névvel, név nélkül vagy álnéven.
















Megjelent: Beszélő szamizdat, 15. szám (1985/3.), Évfolyam 1, Szám 16


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon