Parti Nagy Lajos

Nyomtatóbarát változat

„hatvan gyertyát a tortámon
meg tud ennék ha az lennék
 …illetve hát”
   „írta: Dumpf Endre”

ha kórtermemben verset írokon
mit nekem te zordon referencia
meglátogat az összes hű rokon
akinek d. e. hűséges fia
a húrokon

*

itt benn nekem
a szívszagú úr
eljő vizitben
kit szeretek
ki porba túr
mint a retek
tiértetek

*

lassan közelít ő
ha ősz sofőrje tólja
a tél mentőautója
míg jő csak jő
egy búfelejtő
lejtő

*

hab rázza már
a mély kabint
amint fejem mosom
e hógyér aszpirint
a Tél Dere meg-meglegyint
főorvosom

*

nálam egyedül
doktor Sciffynek van jövője
akinek gumilepedője
múltból jövőből teríti alád
nemesi család

*

ha majd kihúnyok
versus már kihunytam
beténfereg
akár a múltam
egy árva szúnyog

*

nincsen miért tagadnom
szegény Lárva Jánosnénk ki
ágytálat hord s térdzoknit
ennek arányában néz ki
sose tudnám megszokni
elosonó semmisége
nem utal a nemiségre
kórteremben a vadnyom

*

a kezelőben
kis kefe hajjal
nézte a hátát
Kása Ilonna
mint aki önnön
háta mögé állt
bátorítólag
tudja az isten
zsiráfszalonna

*

ezer éve
igyekezek a büfébe
leltári strandpapucsban
zörgő kadáver
kinek az eső aláver
csak úgy hussan

*

világ, világ, én téged jajlak
minden nővér egy huncut ív
a nyaka bronz és fürt és hajlakk
a szépség neoprimitív

*

térded kedves kalácsám
ide figyelj
harisnyanadrágod rácsán
eressz be sej
ami neked miböl áll
az nekem az élet
vagy a halál

*

pedikűröm operálom
kinek nem jut szakemberre
elringatja az ölében
előbb egyik aztán másik
etcetera pengeváltás
és a tyúkszem kacarászik

*

Landang Irén s. k.
intimmotozónő
mindig farba adja
sellőpraktikával
erős veres jószág
lehúzza a rúzsa
dekoltázsba beszél
tejnehéz harangszó

*

nővér létedre
rám fölénsz s alansz
legyintek s térdem eltöröm
nehéz a könnyed
zúz a nonchalance
nem épp öröm

*

már a szóló szőlőmtől is
elfordúlok
szélsípolta kabátomban
föl van dúlok
lába kelek valamennyi rögnek
must vagy sohám
szűrvén szüretlen
én fölköhöglek

*

tekintetem pindur
fürkész tája
immár fölfele indul
hol száz plafonon
száz linóleumon túl
ott jön az égbolt
mára elég volt

*

negyed kettő táján
elmém halkan zümmög
átüt a holdvilág
ágyam lajtorjáján
talpig kerozinméz

*

már belátom
elrepültöm
le-legátolt
helyem ültő

*

Ikarus-szakkör
leleesve
nem tesz semmit
ez az élet
viasztalan
muzsikaszó
Daidalos

Versillusztráció

• Vers

• A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges