Kis magyar rémtörténeteink sorát gyarapítja immáron a Hungaroring is – függetlenül attól, ki hogyan ítéli meg a Forma-verseny jelentőségét az idegenforgalom szempontjából. A Hungaroring megépítéséről a kormány döntött 1985-ben. Úgy döntöttek, hogy vállalati beruházásként valósuljon meg a terv, s a 200 milliós teljes beruházási költséghez 170 millió forinttal járul hozzá a költségvetés. Ehelyett – a Számvevőszék most közzétett jelentése szerint – tavaly év végéig 962 milliót fordítottak a megépítésre; a költségvetési forrás 750 millió forint, aminek 70 százalékát szabálytalanul használták föl. A cél szentesíti az eszközt…
A szabálytalanság módjai változatosak voltak. Csak egy-két példa. 50 millió forintot használtak föl a Hungaroring építésére a MÁV megsegítésére elkülönített tartalékalapból – amit a közlekedési minisztérium vezetőinek „ötlete” alapján kértek. 1986. augusztus 1-jétől a Hungaroringet állami tulajdonba vették, s kezelőként a Budapesti Közúti Igazgatóságot jelölték ki. Rajtuk keresztül még 1986-ban sikerült szabálytalanul és titokban pótlólag 138 millió forintot elkölteni.
Számottevően emelte az eredeti költségeket, hogy a tervek a megépítendő létesítmények paramétereinek érdemi leírását sem tartalmazták. A költségeket más, szóba került helyszínekre becsülték meg, ahol viszont sokkal kevesebb földmunkára lett volna szükség. Sokat nyomott a latban, hogy a tervezésben és a kivitelezésben monopolhelyzetbe került egy cég, nevezetesen az Aszfaltútépítő Vállalat.
Az Állami Fejlesztési Bank a beruházást 1986 decemberében lezártnak nyilvánította, ami akár merész lépésnek is minősíthető. A félbemaradt beruházási munkákra és a fenntartás finanszírozására a következő két évben a közúti költségvetésből – tehát részben más, budapesti közúti beruházások közvetlen terhére – 256 millió forintot fordítottak. Ugyanezen idő alatt a hírközlési létesítményekre újabb 35 milliót költöttek. Szerencsére az Idegenforgalmi Alap újabb 40 milliárddal segítette a beruházást.
Mellesleg a Hungaroring költségvetési forrásból származó vagyona egyszerűen nincs megfelelően nyilvántartva. Miközben a Hungaroringet közúttá nyilváníttatták, az útkataszterben ez érték nélkül szerepel. Vigasz az lehet, hogy talán most már legalább a költségekről pontos adatokkal rendelkezünk.
No és a felelősségre vonás? – kérdezhetnénk. A Számvevőszék a közlekedési miniszterre bízná ezt, miközben a minisztériumban még ott vannak azok a vezetők, akik vélhetően részesei voltak ezeknek a döntéseknek.
|
A Hungaroring építésére és fenntartására fordított költségvetési források 1985-1989<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
||||||
|
|
1985 |
1986 |
1987 |
1988 |
1989 |
Össz |
|
Költségvetési juttatás |
85,0 |
– |
–. |
– |
– |
85,0 |
|
Állami alapjuttatás |
15 |
70,0 |
– |
– |
– |
85,0 |
|
Idegenforgalmi Alap-juttatás |
– |
17,0 |
2,0 |
10,0 |
30,5 |
59,5 |
|
Költségvetési juttatás (MÁV-on keresztül) |
– |
50,0 |
– |
– |
– |
50,0 |
|
Közúti költségvetés: Bp. Közúti lg. és Autópálya lg. |
– |
55,4 |
105,9 |
103,9 |
45,3 |
310,5 |
|
Fenntartási gépek |
– |
17,4 |
– |
– |
– |
17,4 |
|
Bekötőút-építés |
– |
65,3 |
0,7 |
– |
– |
66,0 |
|
Magyar Posta |
– |
44,6 |
29,8 |
– |
– |
74,4 |
|
Összes költségvetési forrás: |
100 |
319,7 |
138,4 |
113,9 |
75,8 |
747,8 |
|
Ebből szabálytalan: |
– |
188,1 |
138,4 |
113,9 |
75,8 |
516,2 |
A vastagon szedett összegek felhasználása szabálytalan volt (forrás: az Állami Számvevőszék jelentése).





Friss hozzászólások
7 év 34 hét
10 év 7 hét
10 év 11 hét
10 év 11 hét
10 év 12 hét
10 év 13 hét
10 év 13 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét
10 év 16 hét