Skip to main content

Hidegfront

Mesterházi Mónika

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Éveket öregedtem

ezen az éjszakán,

mikor arra riadtam,

hogy esik az eső,

és hajléktalan vagyok.

Előtte valahol

egy színdarabban kellett

szöveget mondanom,

a szöveg nem volt nálam,

otthon volt, nem olvastam,

így kerültem a parkba.

Értesíteni

már nem lehetett senkit,

a telefon is

végképp kettéesett,

és nem volt más segítség,

mint újra felébredni,

felidézni, amit

előzőleg gondoltam

jövendő opciókról,

és hogy miért akartam

egy ilyen szép hangzású

szóba költözni épp,

mint a hajléktalanság.

Megjelent: Beszélő folyóirat, 2011. október, Évfolyam 16, Szám 10


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon