Kántor Zsolt

Nyomtatóbarát változat

A iniciálék tövében még volt áhítat,
még ha hamis is, a küllem volt a dolgok hitele,
de olykor maga a kódex is visszabeszélt, mint a nyelv.
És kérte a mondandó a szereplőket, artikuláljanak szépen,
mert a kulisszák mögött nem mindenki az Ige magjából
bújt elő és nehezen fogják fel, amit elbeszél az idő.
A diktátorok néhány rémtett után a történelemre fogták,
hogy ölni muszáj. Nabukodonozor azután megtért.
A História egy fékezhetetlen démon, jegyezte meg Kék Ottó,
a krónikás és szimbolikusan átkötötte jó, erős madzaggal
a Történeti Lexikont. De a második kötet lapjai közül csak elő-
szivárgott a háború szelleme és beleszólt a mikrofonba:
nélkülem nincs esemény, morogta, akár egy medve
és összegyúrta az Európa nevű gyurmabábut a többi bábbal.
A massza lángra kapott és hirtelen bevilágította az éjszakát.
Kék Ottó levizelte. Még belekap az esernyőmbe, gondolta.
A háború szellemét meg meghívta egy sörre.
Valahogy szót kell érteni, suttogta a nézők felé,
akik tapsoltak.
Az iniciálék pedig táncra perdültek a címlap színpadán.

• Vers