Jankovits László

Nyomtatóbarát változat

 
Integer vitae scelerisque purus – romlatlan éltű és bűnöktől tiszta… szól a szívben Horatius keresztény temetési énekké vált ódája. Fülei-Szántó Endre, számos egyetem ékessége, a zseniális tudós és tanár megvált szenvedő testétől, hogy egy jobb hazába térjen meg.

Mintegy hetven éve született, kiváló jogász-közgazdász édesapa és műfordító édesanya fiának. A Budapesti Piarista Gimnáziumban tanulta a gondolkodás nyitottságát és igényességét. Huszonnégy éves korára a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi és államtudományi doktorátust szerzett, elvégezte a filozófia és a lélektan szakot, francia nyelvmesteri diplomát kapott, s két félévet hallgatott közgazdaságtanból. Mögötte volt 1944–45 ellenállási mozgalma, majd a Kisgazdapártban végzett egyre kilátástalanabb politikai munkát. 1948-at írtak akkor, s a fiatal jogászt az államvédelmi hatóság fenyegetések, zsarolások után mint francia kémet tíz év börtönbüntetésre ítélte. A börtön megannyi szenvedése sem tudta megváltoztatni személyisége alapvonásait: a szikrázó elméjű, pompás humorú, bátor, a jóságot mindenkiben meglátó fiatalember színdarabot írt a börtönszínház számára, tolmácsolta Rákosi elvtárs szavait a székesfehérvári keltetőüzem dolgozó csibéihez, spanyolul tanult a polgárháborúban járt kommunista katonától, angolul a bárói család sarjától, vitatkozott, tanult, barátságot kötött megannyi, legkülönfélébb pártállású börtöntársával. Kiszabadulása után csak hat nehéz év kitérő – segédfúrói, majd anyagbeszerzői „pályamódosítás” – után kezdhetett el újra tanítani nyelvtanárként a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A következő években további két diplomát szerzett az ELTE-n, spanyol és angol nyelvből. Nem egyszerűen angol, német, francia és spanyol nyelvtanár – csodatanár volt, aki a legtehetségtelenebbeket is meg tudta tanítani az idegen nyelvre: magyarokat németre, angolra, spanyolra, franciára Budapesten, külföldieket magyarra a Debreceni Nyári Egyetemen. Hallgatósága fellélegezve jött rá, hogy az első jól memorizálható angol jelzős szókapcsolat nem okvetlenül a good student vagy a Hungarian boy, hanem akár a felejthetetlen főzelék, az unforgetable vegetable: hogy zörgő menetoszlop helyett a nyelvtanulás csodálatos játék, világok közötti boldog röpködés. Ebben az időben indulhatott el végre a tudós pályája is. A „két lábon járó interdiszciplína” – idézzük egy kollégáját – egyaránt alkotott maradandót a grammatikaelmélet, a szövegtan, a kommunikációelmélet, a pszicholingvisztika, a nyelvpedagógia, az irodalomtörténet, a közgazdaságtan, az etika terén. Trend-őrségi szempontból megemészthetetlenül független maradt – nemegyszer kapta meg ezért az anakronizmus és az eklekticizmus vádját. Tanítványai azonban óráról órára meggyőződhettek róla, milyen kiválóan ismeri a nyelvtudomány és a rokon tudományok irányzatait, és nem lepődtek meg azon, hogy a hatalmas ismeretanyagot birtoklójának szuverén gondolkodása mozgatja. Tudós és tanár a Janus Pannonius Tudományegyetemen kapcsolódott igazán össze. A Magyar Nyelvi Tanszék professzora a mai Bölcsészkar szellemi alapító atyái közé tartozik. A „Fülei-szak” a kommunikációelmélet, az általános nyelvészet, a szimbolikus logika mellett a kísérletezés, az ellentmondás szabadságát, a felülmúlhatatlan, de állandóan követésre csábító gondolattársítások és következtetések igényességét adta a diákoknak, köztük e sorok szerzőjének és csoporttársainak, Fülei-Szántó Endre és felesége, Dornbach Mária választott taníványainak. Első elapátlanodásunk 1986-ban, a házaspár bukaresti missziójakor történt: a Bukaresti Egyetemen magyar nyelvet tanító vendégprofesszor, aki a börtönben Hamlet monológjával kezdte az angol nyelvet, az insolence of office, az „önnön tetőfokára hágó” hivatal abszurd világában kereste és megtalálta a jó embereket, barátokat szerzett egy ellenségként kezelt nyelvnek, táplálta a barátokban az értelem és a jóság reménységét. Mikor 1990-ben visszatért az egyetemre, még nem tartottunk attól, amiben már benne vagyunk. Spanyol tanszéket szervezett, létrehozta a Fakultások Közötti Együttműködés Körét, az egyetem négy karának tudományos fórumát. Arra is futotta erejéből, hogy „Gazdaság és etika” címen szemináriumot tartson a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Amikor a hihetetlen, visszafordíthatatlan betegség elhatalmasodott rajta, tudományos munkáit, betegségéről szóló prózafüzérét, visszaemlékezéseit az utolsó hetekig folytatta. Most, az első hetek szörnyű idejében dadog a fájdalom, a hagyományra kell hagyatkoznia. Mikes Kelemen írja Rákóczi halálakor: „Hullassuk bővséggel könyveinket, mert a keserűségnek ködje valóságosan reánk szállott. De ne ezt a jó atyánkot sirassuk, mert őtet az Isten annyi szenvedései után a mennyei lakodalomban vitte, hanem mi magunkot sirassuk, kik nagy árvaságra jutottunk.”

Fülei-Szántó Endre temetése 1995. február 3-án, 14 órakor lesz Budapesten, a Farkasréti temetőben.

• Beszélő