–iJ [Eörsi János]

Nyomtatóbarát változat

A kormány ugyan benyújtott már egy indítványt a XXVIII-as módosítására, de ebben csak azt a törvénysértést óhajtotta kivédeni, hogy már most lejár a szakszervezeti választások megtartására törvényileg megszabott határidő. Sem a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet (VIKSZ) összetételének megváltoztatására vonatkozó javaslatokat, sem pedig a szakszervezeti választási törvénytervezetet nem dolgozták ki. Május 18-án napirend előtti felszólalásában Tardos Márton SZDSZ-frakcióvezető szóvá tette, hogy a szakszervezeti konföderációk arról értesítették: a kormány indítványát nem egyeztette velük. Igen ám – felelt Kiss Gyula munkaügyi miniszter –, de a kormány az Érdekegyeztető Tanácsban akként foglalt állást, hogy amikor konszenzus alakul ki a konföderációk között, akkor meglesz a törvényjavaslat is. Tardos utalt ekkor egy május 13-i, a miniszterelnöknek címzett levélre, amelyben a szakszervezeti szövetségek úgy nyilatkoztak: módot látnak az egymás közötti megegyezésre. Ha csak a választás határidejének kitolásával kísérletezik a kormány – mondta –, azzal tehetetlenségét bizonyítja, és módot ad magának a további halasztgatásra. Gál Zoltán (MSZP) is fölszólalt: mivel, mondta, reményt keltő tárgyalások folynak a szakszervezetek között a vagyon felosztására, „meggondolandó, hogy ilyen helyzetben a törvényhozásnak kell-e magára vállalni majdan a szakszervezeti vagyon felosztását”.

25-én viszont – ahogy az erről kiadott közlemény tanúsítja – megegyeztek a Munkaügyi Minisztérium és a konföderációk abban, hogy együtt kezelik a szakszervezetek közötti választások kérdését a társadalombiztosítások önkormányzatának létrehozásával (utóbbi testületbe a szakszervezetek szintén választások alapján küldhetnek majd képviselőket). A részletesebb elgondolásokról annyit tudtunk meg, hogy a választás egyfordulós lenne, így eredményessége nem függ a résztvevők számától. Lehetőséget kívánnak adni a nemzetközi szakszervezeti szövetségeknek és az ILO nemzetközi munkaügyi szervezetnek arra, hogy megfigyelőként részt vegyenek. Szakszervezeti elképzelések szerint három szavazólapot osztanának ki: az első a társadalombiztosítási önkormányzati választásra vonatkozna, a második a szimpátiát mérné fel az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát alkotó tömörülések egyike vagy másika iránt. A harmadikkal pedig a felosztandó szakszervezeti vagyonra vonatkozó igényeket összesítenék, hogy biztosítsák a szövetségükkel osztozkodni nem kívánó szakszervezetek részesedését.

A közleményben egyelőre az szerepel, hogy a szakszervezetek elfogadják a kormány által javasolt határidőt: a választásokat október 1. és november 30. között kell megtartani. A választások kérdésében a szakszervezetek május 28-ig eljuttatják javaslataikat, szakértői anyagaikat a minisztériumnak, ez pedig június 1-jén átadja a szakszervezeteknek a törvényjavaslat tervezetét.

• Válassz szakszervezetet!