Földi Gyula

Nyomtatóbarát változat

Az Agrobank két vezetőjének letartóztatása kapcsán egy tévéinterjúban megkérdezték Fekete Jánost, hogy mi a véleménye a magyar bankosokról. Jól képzettek – felelte a magyar bankárok doyenje –, de hat-nyolc bank vezetésére alkalmas garnitúrán túlmenően nem képeztek ki pénzintézetek vezetésére alkalmas felső vezetőket. Bár nem mondta ki, de nyilatkozata úgy is értelmezhető, hogy hat-nyolc banktól eltekintve a bankok szakmai vezetése kívánnivalót hagy maga után.

A figyelem központjában

Miért kíséri ilyen élénk figyelem a bankok működését?

Először is természetesen azért, mert a korábbi csődök nyomán anyagi károk érték a betéteseket, vállalkozókat (még azokat is, akiknek sokáig kellett várniuk, míg hozzájutottak a pénzükhöz). Ráadásul az eddig kezdeményezett eljárásokban még nem született jogerős bírói ítélet, s az ügyvédek eltérő módon ítélik meg a rendőrség által kifogásolt és eljárás alá vont eseményeket. A vizsgálati időszak elhúzódása bizonytalanságot teremt. A nyomozati szakaszban a betétesek és a befektetők pénzei zár alá kerülnek, s a közönség számára sokszor érthetetlen okból egyes pénzintézetek előbb, mások később fizetik vissza a betétesek pénzét. A kisgazda-pártvezér a napokban interpellációban aggódott magánszemélyek több száz milliójáért, amelyet egy komlói székhelyű kft.-vel szemben folytatott büntetőjogi eljárás miatt foglaltak le közel egy évvel ezelőtt. A kft.-t pilótajáték űzésével gyanúsítják – felelt a legfőbb ügyész –, az eljárás a betétesek érdekeit szolgálja, pénzüket egyébként sem rendőrségi trezorokban őrzik, hanem kamatoztatják. A magyarázat a Ház előtt meggyőzőnek bizonyult, de megválaszolatlanul maradt a kérdés: vajon ki felelős azért a kárért, amelyet a vizsgálat elhúzódása okoz a betéteseknek?

Az Agrobank-botrány rávilágít arra, hogy a jogi szabályozás nem elég finom, nem teljes körű, és nincs összhangban a közvélemény által elvárt banki morállal. Nem világos például, hogy törvénytelen, vagy „csak” a morált sérti-e, ha egy bank az őt részben birtokló kft.-ben tulajdonos (azaz kereszttulajdonlás van), vagy ha betétesei pénzét „harmadik kéz” (azaz formailag harmadik, valójában azonos érdekeltségű társaság) közvetítésével fordítja tőkeemelésre. A pénzintézeti törvény hézagai miatt számos kérdés jogi megítélése vitatott, így ezekben különféle megközelítések tapasztalhatók.

A botrányok okai – és ami még jön

A pénzügyi visszaélések részben a bankok oldaláról, részben a vállalkozói oldalról indulnak. A résztvevők többsége likviditási zavarokkal küszködik. Nincs elég pénz a gazdaságban, még a lukratív tevékenységek finanszírozására sincs mindig forrás. A forráshiány vonzza évek óta a pénzintézetek környékére a hitelbírálatban, hitelközvetítésben, privatizálásban közreműködő tanácsadó cégeket. Vállalkozói körökben ismert, hogy a közvetítésnek ára van, és kialakultak az egyes bankoknál azok a körök, melyek segítsége megéri az olcsónak egyébként nem mondható források megszerzését.

A vállalkozói likviditás javításának egyik módszere, hogy a bankok megvásárolják a gazdálkodóktól egymás közötti követeléseiket. Ugyanakkor senki nem vizsgálja, hogy az így megvett követelésekről kiállított papírok valósak-e vagy netán fiktívek, s hogy az eladó lekönyvelte-e azokat. A cikk szerzője nem egy esetben látott lényegében fedezetlen követelésekkel kapcsolatos hitelnyújtást, amikor valós reálfolyamat nem előzte meg a követelés megfinanszírozását.

Az Antall-kormány által kezdeményezett bankkonszolidáció során elengedték a gazdálkodószervek tartozásainak egy részét. E programba központilag bekerült egy újabb szubjektív elem: melyik cég melyik tartozását lehet rendezni konszolidáció címén. Lábra kapott a suttogás, hogy vannak, akik már a rendezendő számla 10 százalékáért vállalnak és elintéznek ügyeket.

Az új kormányzat közelmúltbeli döntése eredményeként hét bank kap jelentős nagyságú tőkeinjekciót, közölte a Pénzügyminisztérium illetékese. A kisbankokkal kapcsolatos bejelentés, miszerint „vegetáló kis bankokra nincs szükség, azokat vagy eladjuk, vagy beolvasztjuk egy másik pénzintézetbe”, újabb problémák forrása lehet. A kis bankok menedzsereitől ezek után nemigen várható, hogy elsődlegesen bankjuk érdekeit tartsák szem előtt.

Tény, hogy a magyar gazdaság és benne a bankvilág morálisan is veszélyeztetett helyzetbe került. A bankokban alkalmazott módszerek, tulajdonlások, hitelfolyósítások és -elengedések során keverednek egymással a szabályos és a szabálytalan elemek. Tehát könnyen lehet, hogy folytatódnak a bankbotrányok…

• Gazdaság és társadalom