–t [Solt Ottilia]

Nyomtatóbarát változat

A költségvetés sarokszámainak megváltozása felforgatta a társadalombiztosítási költségvetést is, ha nem is olyan megrendítően, mint a kormánypártok és az érdekképviseletek adócsökkentési alkujának megkötésekor látszott. (Beszélő, III. évf. 49. sz.) Az ellenzék azt ajánlotta a kormánynak, hogy vonja vissza a benyújtott tb költségvetési tervezetet, mert az időközben elfogadott költségvetési változások érvénytelenné teszik az egészet. Ha ezek a számok és összefüggések képezik a vita alapját, teljesen kaotikussá válik az egész. A kormány nem ezt tette, hanem Kincses Gyula MDF-es képviselőn keresztül módosítócsomag formájában küldte el a lóhalálában átszámolt újabb változatot. Ezt mutatjuk be összeállításunkban.

Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon jelentős változások álltak elő a költségvetési módosítások nyomán, a tb-alap hiánya azonban maradt a második változatban is pontosan 40 milliárd. A számtani mutatvány nem nagyon meggyőző. Azért, hogy az áfabevétel elmaradása miatt ne nőjön a költségvetési hiány, a tb-kassza tehermentesítésére szánt összegből spórolt el a parlamenti többség 3,3 milliárdot, ez bevételkiesés a tb-nek, akárhogy is nézzük. A nyugellátások átlagos emelését az eredetileg tervezetthez képes 2 százalékkal feltornázta az ÉT-megállapodás, ami majdnem 6 milliárd forinttal több kiadást jelent, míg biztosnak tekinthető bevételnövekedésre csak a költségvetési intézményekben dolgozók 10 milliárdos bértöbblete után fizetendő 5,4 milliárdnyi járulékból lehet számítani. Valami járuléktöbblet talán befolyik a 8000-ről 9000 Ft-ra emelt minimálbér nyomán, de ez fölöttébb kétséges. A minimálbér minden tapasztalat szerint írott malaszt, ami legfeljebb elbocsátások indoklására szolgál, betartani általában nem szokták. Az ellenzék becslése szerint legalább 3 milliárddal nagyobb hiányt okoznak a felsorolt változások, mint amekkorára a tb-költségvetés kidolgozásakor számítottak. A hamarjában benyújtott módosításban a kormány, avagy Kincses Gyula alighanem azért jelöli meg a várható bévételnövekedést 8,4 milliárdban, hogy az összeadások és kivonások végére kijöjjön a nulla. Az új változat nem nyúlt a munkanélküli-járadékban részesülők után beszedett tb-járulék várható összegéhez, holott a költségvetési sarokszámokkal együtt a munkanélküli-ellátások rendszere is alaposan megváltozott, s ezt követni fogják az ebből származó járulékbevételek is. Hasonlóképpen nem változtatta meg a módosítócsomag a gyógyszertámogatásra előirányzott összeget, pedig az, hogy végül is a gyógyszer áfamentes maradt, csökkenti a támogatási igényt.

Arról aztán ne is beszéljünk, hogy mind az eredeti, mind a módosított tb-költségvetés rendíthetetlenül tartalmaz egy milliárdos nagyságrendű bevételi tételt, a társadalombiztosításnak ingyenesen juttatott állami vagyonból származó jövedelmet. Ebből a forrásból állítólag már 1992-ben 1,88 milliárd forintra számít a tb, 1993-ra pedig 5 milliárdot tervez. Csakhogy 1992 decemberében ez a vagyon még nincs sehol. De hát a papír sokat elbír. Csak attól tartunk, hogy a tb tényleges pénzügyeihez 1993-ban ezek a papírra rótt számok vajmi kevéssé hasonlítanak.

• gazdaság