Skip to main content

A vizsgálat folyik

Leon Kieres

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Mindenkinek a lelkiismeretére hallgatva kell eldöntenie, hogyan reagál a jedwabnei eseményekre.

Én ott leszek Jedwabnéban az emlékünnepségen, akkor is, ha egyedül megyek. De nem hiszem, hogy egyedül leszek ott. A történtek miatti bűntudattal utazom oda, pedig csak 1948-ban születtem.

Ma kizárólag az ügyet kivizsgáló személyek képesek értékelni az aktákat. És minden dokumentumot az egész vizsgálati anyag ismeretében kell mérlegre tenni. A vizsgálat folyik. Most jelentkezett például egy Torontóban élő asszony, hogy hajlandó vallomást tenni a lengyel ügyész előtt. Tízéves kislány volt akkor, Jedwabnéban, és szemtanúja volt az eseményeknek.

Egy külföldi lengyel rádiónak adott interjúban azt mondta, aznap két német csendőrt látott Jedwabnéban és húsz – vagy még több – lengyelt, akik részt vettek a zsidók meggyilkolásában.

(Gazeta Wyborcza, 2001. április 3.)

Pálfalvi Lajos fordítása












Hivatkozott cikkek

A piac és az állam
Milyen EU kell nekünk?

Megjelent: Beszélő folyóirat, 5. szám, Évfolyam 6, Szám 5


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon