Levelező

Nyomtatóbarát változat

Egy totális válságban levő, a válság megoldásábantehetetlen, tenni nem tudó, nem akaró hatalom a problémák elfeledésére igyekszik megtalálni – és meg is találja! – társadalmának legvédtelenebb rétegét, és ez ellen a réteg ellen indít támadást. Ez a legkülönfélébb diszkriminációktól a tömeges lehetetlenné tételig fokozódhat, mely a szülőföld elhagyására, menekülésre készteti az érintetteket.

Az ilyen módszereket alkalmazó kormányt már a hasonszőrű „testvéri” kormányok is kénytelenek elítélni.

De miként kell vélekedni arról a kormányról, amelyik a válságmegoldásra alkalmatlan voltát a menekülni is képtelen rétegek ellen indított akcióval kívánja elfedni?

A művi vetélésekről beszélünk! Azok az okok, melyek a nőt erre a döntésre kényszerítik, szóba sem kerülnek. Egy testileg-lelkileg egészséges, megfelelő biológiai, egészségügyi kultúrával rendelkező nő nem, vagy csak kis valószínűséggel kerül abba a krízishelyzetbe,hogy megfogant gyermekét elvetesse.

Amiről a kormányzat nem szól, az a társadalmi tudatlanság és a megoldatlan szociálpolitikai helyzet.

A hatalom számára főleg a szociális kérdések kilátástalanok, olyannyira, hogy nem átallják a gyerekeket (a meg nem született gyerekeket) a nyugdíjasokkal szembeállítani. Ezt tette a Nők Lapjában (1988/13) a KSH elnökhelyettese.

A nyugdíjasok és a gyerekek még a menekülésre is képtelenek. „De ki bántja őket? Hogyhogy nem törődünk velük?” – hangzik az álszent kérdés.

Az elnökhelyettes „elvtárs” a kiutat is megmutatja: ha nem születik feleslegesen (!) sok gyerek, akkor a nyugdíjasok fokozott jólétnek fognak örvendeni. Ezzel a nyugdíjasokat „felbéreli”, hogy megjegyzéseikkel, tanácsaikkal, rosszallásaikkal tereljék az asszonyokat a műtőbe. Ezt a rájuk kiosztott feladatot – öntudatlanul ugyan – de végrehajtják.

Végrehajtják! Az abortusz kérdését nem elég a társadalom és a nők oldaláról vizsgálni. Az orvos (az egészségügyi személyzet) a mai rendelet értelmében kötelezett a műtét végrehajtására. Holott az egészségügyi dolgozó joga, hogy lelkiismereti okokból megtagadhassa a műtétben való részvételt! Ez a jog természetesen azokat is megilletné, akik – ugyancsak lelkiismereti okokból – a katonai szolgálat helyett kerülnének átmenetileg erre a területre. Jogos követelés: jöhessenek létre olyan intézmények, kórházak, melyek az ott dolgozók lelkiismereti álláspontja alapján kizárólag egészségügyi okokból vállalják az abortusz végrehajtását.

Ez a minimális feltétele annak, hogy az abortuszban részt vevők (nők és egészségügyiek) a választás azonos lehetőségével rendelkezzenek.

Jelentős változás azonban a művi vetélések számában ettől nem jön létre.

A magyarországi abortuszok roppant számadatai csak töredékesen magyarázhatók a nők szabadságjogaival. A meg nem születettek nagyobbik hányada egy a hatalmát mindenáron megőrizni akaró, lehetetlen, a jövővel szemben közönyös kormány áldozata.

A mai romániai rendszer sok millió – köztük több mint kétmillió magyar – állampolgárát veszélyezteti. Sokukat menekülésre kényszeríti.

Amit a román vezetés tesz, az nem tehető titokban. Az olyan, hogy mindenki érzékeli, látja, csak legfeljebb nem vagy csak későn vesz róla tudomást.

Magyarországon azonban: „a nők döntöttek így.” A kormány semmiről sem tehet; azaz a felelősséget is azok nyakába varrja, akik az ő tehetetlenségétől fulladoznak.

Addig, míg az abortuszok jelentős hányada a vezetés alkalmatlanságának egyenes következménye, addig senki ne merészelje a krízishelyzetben lévő nők nyakába varrni a felelősséget.

• Levélszekrény